Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

TÁLAK A gödör anyagában, az általában jelentős számú és változatos formákat felmutató tálakat csak egy kisebb töredék képviseli. A erősen, majdnem vízszintesen kihajló peremű, kettős kónikus testű, megkopott fényezésű töredék (III. t. 10) az általános korai bronzkori formákat követi. FAZEKAK Több típus képviselteti magát, melyek elemzésének nehézségét az eltérő korszakokba való sorolásuk lehetősége adja.1 1. A finomabb fazék típust néhány töredék alapján írhatjuk le. la. Az ívelt nyakú, ívelt öblös testű vékonyfalú fazék hasát függőlegesen bekarcolt fésűvonalkötegek díszítik (TV. t. 1). Az edények (tálak, fazekak válla alatti) felületén a rendszertelen fésűvonalköteg-minta először a Makó-kultúra idejében figyelhető meg (BANNER 1939. 4. kép 1, 4). Azonban a rendszerezett fésűzés csak később, a kora bronzkor 2-3. szakaszában terjed el. E fazekat formája és díszítése alapján is e korba sorolhatjuk. 1b. A vékonyabb falú fazekak között kell megemlítenünk azoknak a nagyobb, nem rekonstruálható formájú fazekaknak vékonyfalú, finoman soványított anyagú oldaltöredékeit, melyek felületét vékonyan bekarcolt rendszertelen fésűvonalkötegek borítják (TV. t. 2-5, 7). Ezen töredékek korszakhoz kötése nehéz, mivel a Makó- és a Nagyrév-kultúra különböző korszakai is számításba jöhetnek.-'

2 2. A durvább kivitelű fazekakat több változat képviseli. Általánosan elmondható, hogy nem találhatók meg az anyagban a kora bronzkor elejére jellemző, mindig jól elkülöníthető, rövidebb-hosszabb, általában simított nyakú, a nyakvonalban ülő ujjbenyomásos borda alatt seprőzött-durvított felületű fazekak.-'

3 E gödörben a kihajló peremű, ívelten nyúlt vagy öblös testű, a perem alatti másfél centimétert kivéve teljes felületükön durvított vagy erősen seprőzött testű fazekak változatai találhatók meg. 2a. Kis méretű, ívelt, öblös testű csupor felülete a perem alatti szűk sávban szépen, alatta durván elsimított (III. t. 11). Átmeneti formát képez a kora bronzkori általános fazéktípusok és a csuporedények között. 2b. Az erősen kihajló peremű, ívelt öblös testű fazék, a perem alatti vékony sávot kivéve erősen seprőzött felületű (V. t. 1). Ide sorolhatnánk még egy finomabban seprőzött oldalfalú peremtöredéket (V. t. 3). (Hasonló peremtöredék még SOMOGYVARI 1979. XV. t. 4.) Különleges peremkiképzése miatt említjük meg a SOMOGYVARI 1979. XVI. t. 4. töredéket, melynek kihajló, ujj benyomásokkal tagolt pereme alatt a fazéktest erősen seprőzött. A vastag falú, vörösesbarnára kiégetett, kívül mélyen - vízszintesen, függőlegesen és ferdén - seprőzött, belül fényezett felületű oldaltöredékek (TV. t. 8-9, V. t. 2, 4) is e típusú fazekak töredékei. A gödörben talált seprőzött oldalfalú aljtöredékek általában profilálatlanok, kivéve a SOMOGYVARI 1979. XII. t. 2. aljtöredék agyagráfolyásos sávval profilált szűk fazék aljtöredékét. Különleges aljkiképzése miatt két töredék érdemel még említést: egy szűk fenekű, erősen seprőzött oldalfa30