Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

ri, szarmata, Árpád-kori és középkori leletei után az altalajban néhány szarmata gödör foltját rögzítették. Még ugyanezen év őszén Hegedűs Katalin végzett leletmentést az 1964. évi ásatási terület közvetlen közelében. Három blokkot tűzött ki, melyekben keverten került elő kora bronzkori és Árpád-kori kerámia. A 3-4. ásónyommal elérte az altalajt, ahol csak egy körülhatárolható gödröt sikerült megfigyelnie: I. blokk 18. gödör.

1 A Hódmezővásárhely-barci-réü kora bronzkori leletanyagot először Gazdapusztai Gyula idézi a Tisza menti nagyrévi leletek, illetve a Csongrád-sarok-tanyai település elemzése kapcsán (GAZDAPUSZTAI 1957., 1966. 6. j.)/ A Jánosszállás-Katonapart lelőhely anyagának közzétételekor Kürti Béla hivatkozik a vásárhelyi múzeumban általa megismert, közöleüen anyagra (KÜRTI 1971).'

1 A teljes leletanyag feldolgozására, szakdolgozati téma keretében 1979-ben Somogyvári Agnes vállalkozott (SOMOGYVARI 1979). Az Ada-csoport leírásakor Horváth Ferenc néhány, a szakdolgozatban közölt, kora nagyrévinek meghatározott töredéket kiemelve hivatkozik a barci-réti leletekre. (HORVÁTH 1980-81. 25. VIII. t. 3, IX. t. 1). Ezúttal a lelőhely teljes anyagának közzétételére nem vállalkozhatunk. Az ásónyomokból előkerült leletek és néhány gödör lele tanyaga ugyanis csak hiányosan állt rendelkezésünkre az 1996. évi vizsgálat során. így három, többé-kevésbé jól meghatározható gödör anyagát ismertetjük. Ezek közül kettőt az 1964. évben tártak fel: XI. szelvény/2, gödör és XII. szelvény/ 1. gödör; egyet pedig az 1971 őszén kutatott területen találtak: I. blokk/ 18. gödör/