Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)
Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon
A Dnyepertől keletre nomadizáló négy törzs szállásterülete keleten a Volgáig, délen a Kazár Birodalomig terjedt. Elhelyezkedésükre nincsenek pontos adataink, Konstantin császár felsorolása valószínűleg ez esetben is földrajzi sorrendet jelent. Az elsőként említett Küercsi-Csur (Kékesszürke Csűr) törzs szintén a kangar törzsek közé számított - főnöke rangban a második lehetett a törzsszövetségen belül -, a Dnyeperen túl Bizánchoz a legközelebbi településhelyet foglalta el az Azovi-tenger mellékén. Ezen a kedvező helyen hasznot húzhatott a közeli krími városok kereskedelméből, valamint a steppén átmenő kelet-nyugati kereskedelem árucikkeiből is. Tőle északra, a Dnyeper bal parti mellékfolyóinál nomadizálhatott a Szuru-Külbej (Szürke Külbej) törzs. Egy X. századi földrajzi munka a Volga mentén említi a Tulmacs törzs tagjait, a Boro-Tulmacs (Sötétszürke Tulmacs) törzs szállásvidéke tehát valószínűleg Kazárországtól északra, a Don és a Volga közötti pusztákra terjedt ki. A Bula-Csuban (Tarka Csuban) törzs szállásterületét ezek szerint a Donyec-vidékére helyezhetjük. Az összetett törzsnevek első tagja Németh Gyula megállapítása szerint lószínnév, második tagja méltóságnév. A belső-ázsiai nomád népeknél ismertek a hasonló törzs- és népnevek. A lószínneveket úgy ér- Élet f át ábrázol ° levél alakú besen y° csün g° telmezhetjük, hogy az egyes törzsek által kedvelt, szín szerint kitenyésztett lovak elnevezéséből lett törzsnév. Természetesen nem arról van szó, hogy egy egész törzs azonos színű lovon ült, hanem a törzsfők és a nemzetségfők katonai kísérete számára válogathattak össze hasonló színű lovakat. A méltóságnevek az illető törzs főnöke által viselt méltóságra vonatkoznak. A csűr méltóságnév például a nyugati türköknél és az ujguroknál is megvolt. Ajula méltóságnéwel a magyar gyula méltóságnéven kívül a bolgár Dulo nemzetségnevet is összevethetjük. A Külbej kül- eleme török méltóságnevek összetevője, a -ég/jelentése „nemes, előkelő". A csuban (csopan) megfelelői nyugati türk törzsek nevében, illetve más török népeknél méltóságnévként előfordulnak. A méltóságviselők utódlási rendjéről is tájékoztat a tudós bizánci császár. Az elhunyt törzsfők hatalmát unokatestvéreik vagy unokatestvéreik fiai veszik át, „nehogy a méltóság kizárólag a nemzetség egyik ágán szálljon tovább, hanem az oldalágiak is örököljék és elnyerjék a tisztséget". Az utódlást tehát a szeniorátus elve szabályozta, egy sajátos demokratikus tendencia szerint, amely a méltóságok fiágon való öröklődése ellen irányult, és egyben a törzsi-nemzetségi arisztokrácia hatalmának stabilizálását szolgálta. 11
