Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)
Selmeczi László: A jászok betelepülése a régészeti leletek tükrében
Boulnois, L.: A selyemút. Budapest, 1972. Bromlej, J. V.: Etnosz és néprajz. Budapest, 1976. Czeglédy К.: Kaukázusi hunok, kaukázusi avarok. Antik Tanulmányok II. Budapest., 1955. Czeglédy, 1969. passim. Czeglédy K.: Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest, 1985. Fedorov-Davydov, G. A.; Kocevniki vostocnoj Evropy pod vlast'u zolotoordynskyh hanov. Moszkva, 1966. Gorbunova, N. G.: О podbojno-katakombnyh pogrebeniah rannih kocevnikov Srednej Azii. Sovjetskaâ Arheologiâ. 1991. Györffy, passim. Györffy, 1953. passim. Györffy, 1965. passim. Györffy, 1975. passim. Györffy Gy. : Julianus barát és Napkelet felfedezése. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Györffy György. Budapest, 1986. Györffy, III. passim. Harmattá f.: AJ. alánok Kelet-Európában a korai középkorban. Antik Tanulmányok. 1975. Horváth P.: Commentatio de initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum eorumque constitutionibus. Pest, 1801. Horváth P.: Értekezés a kunoknak, és jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl. Pest, 1823. Istoria Severo-Osetinskij ASSR. Tom. I. Ordjonikidze, 1987. Jankó J.: A XI. orosz archaeologiai kongresszus Kievben II. Archaeológiai Értesítő. 1900. LA Jász, Nagy és Kis Kún Kerületeknek földleirati /geographiai/ ismerete. Tudományos Gyűjtemény. 1838. IX. Kaloev, B. A.: Osetiny. Moszkva, 1971. Kuznecov, V. A.: Alanskie plemena Severnogo Kavkaza. Moszkva, 1962. Kuznecov, V. A.: Ocerki istorii alán. Ordjonikidze, 1984. Kuznecov, V. A. : Alano-osetinskie etudy. Vladikavkaz, 1993. Ligeti L.: Attila és hunjai. Szerk.: Németh Gyula. Budapest, 1940. Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. Magyar Nyelv LXXII. 1976. Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az. Árpádkorban. Budapest, 1986. Lükő Ст.: Havaselve és Moldva népei a X-XII. században. Ethnographia XLVI. 1935. Magyarország története tíz kötetben. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, 1987. Makkay].: Az indoeurópai népek őstörténete. Budapest, 1991. MelichJ.: A jász népnévről. Magyar Nyelv VIII. 1912. Németh, J.: Eine Wörterliste der Jassen, der ungarlandischen Alanen. Berlin, 1959. Phillips, E. D.: The Royal Hordes Nomad Peoples of the Steppes. London, 1965. Pletneva, S. A.: Pecenegi, torki i polovcy v uznorusskih stepâh. In: Materialy-i issledovania po arheologii SSSR. 62. Moszkva-Leningrád, 1958. Pletneva, S. A.: Rec. na knigu: Artamonov, M. L. Istoria Hazar. Sovetskaâ Arheologiâ 1963/3. Pletneva, S. A.: Ot kocevij к gorodam. Saltovo-maâckaa kul'tura. Moszkva, 1967. Pletneva, S. A.: Hazary. Moszkva, 1976. Pletneva, S. A.: Kocevniki Srednevekov'â. Moszkva, 1982. Selmeczi, passim. Selmeczi L.: A négyszállási I. számú jász temető. BTM Műhely 4. Szerk.: Havassy Péter. Budapest, 1992. Selmeczi L.: A jászok társadalma a 13-15. században. Jászkunság XL/5. 1994. Spinéi, V.: Moldavia in the llth - 14th centuries. Bukarest, 1986. Stepi Evrazii v epohu srednevekov,â. Otvetstvennyj redaktor torna: Pletneva, S. A. Moszkva, 1981. Szabó L.: A jászok magyarországi betelepedése. In: Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Szerk: Tóth János. Jászberény, 1974. Szabó L.: A jász etnikai csoport I— II. Szolnok, 1979-1982. 79
