Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Selmeczi László: Régészeti kutatások a Nagykunságon

A szállástemetők sírgödreiben számos esetben hamu, illetve faszén maradványok voltak, ékes bizonyságai az üres sírgödörben vagy a sírgödör mellett történő kultikus célzatú tüzelésnek. A Karcag környéki szállástemetők leletei hitelesítették a kiskunsági, Szabó Kálmán által közölt leletanyagot, s ezzel lehetővé tették a kun köznépi viselet fő vonalakban történő rekonstruálását. A női viselet jellegzetes tartozéka a párta, melynek formája időről-időre (a divattól függően) változik. Az egyetlen hajmaradvány (Asszonyszállás 56. sír) és a női sírokban a koponya alatt talált hosszú bronztűk arra utalnak, hogy a nők a hajukat befonták. A köznépi női sírok között is találunk olyanokat (pl. Asszonyszállás 239. sír), amelyek keleti viseletre engednek következtetni, ugyanis az egy sírból előkerülő két övcsat csak ebben az esetben értelmezhető. Néhány női sírban a férfi sírokhoz hasonlóan megtalálható a veretes öv. Általában azonban a női ruhák dísztelenebbek, sokkal kevesebb nyomuk is maradt mint a férfi viseletnek. A jellegzetes férfi fejfedő a süveg volt, mindkét temető több sírjából előkerültek nemezmaradványai. A felsőkabát a XVI. századra kimondottan díszessé vált, gallérja elől nyitott, arany vagy bronzszálakkal plasztikusan hímzett. A kabát válla, háta és eleje rávarrott farkasfogas csipkével díszített. A lábbeli puhatalpú, vasalatlan csizma (Asszonyszállás 28. sír). Karcag-Orgondaszentmiklós kun falu 1. számú beltelkének makettje (DJM.) A kunok megtérésének folyamata belső periodizációjára éppen a Nagykunságban folytatott ásatások tanulságai adtak lehetőséget. Ugyanis a templomok és a szállástemetők viszonyát elemezve a temetőknek két típusát különböztethettük meg, egyfelől a kun csoportok (nemzetségek) a tatárjárás előtt épült Árpád-kori templomok köré kezdenek temetkezni (ilyen Karcag-Orgondaszentmiklós négyszögletes szentélyzáródású egyháza) , másrészt a szállástemetőket puszta kurgánon nyitják és arra a XV. század folyamán építenek, általában a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű gótikus templomot mint ahogyan Kolbázszállás, Móric és Asszonyszállás példája mutatja. A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében végzett ásatások folyamán történt először középkori beltelek feltárására kísérlet. Orgondaszentmiklóson az egyik beltelken felszínre került egy cölöpszerkezetű, 10x4 m-es alapterületű ól65