Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Pálóczi Horváth András: Nomád népek a kelet-európai steppén és a középkori Magyarországon

Magyarországon a gajevkaihoz hasonló gazdag lovasfelszerelések még nem kerültek elő. A besenyők eredeti steppei kultúrájára kevés régészeti lelet utal. A pogány hitvilág és temetkezési szokások továbbélésével történeti és régészeti adataink szerint a XI. század végéig számolhatunk. A besenyők nagy részét kitevő lovas harcosréteg már megszervezésekor betagolódott a magyar társadalom hasonló feladatú népei közé, ami beolvadását is siettette. A kereszténység felvétele szinte a magyarokkal párhuzamosan történt. A többi korai telepítésű, szétszórtan élő etnikai közösséghez hasonlóan a besenyők beolvadása így elkerülhetetlen volt. II. KUNOK A kun steppe a XI—XIII. században A Fekete-tengertől északra elterülő füves pusztaságon 1054-ben jelentek meg először a kun lovas csapatok az úzok nyomában. Amikor az úzok az orosz fejedelmek seregei elől nyugat felé vonultak, 1061-ben újra megjelentek a kunok a Dnyeper-vidékén. Ekkor bocsátkoztak először harcba az oroszokkal, Vszevolod perejaszlavli fejedelemnek sikerült velük békét kötnie. 1068-ban nagy sereggel törtek be Csernyigov környékére, három orosz fejedelem hadait is megverték, egy ízben pedig vereséget szenvedtek. Miután az úzok uralma a steppén az 1064—1065. évi szerencsétlen kimenetelű balkáni hadjárat után megszűnt, megnyílt az út a kunok előtt nyugat felé. 1071-ben a Dnyepertől nyugatra, a Kijevi Fejedelemség délnyugati határánál találjuk a kunokat. 1078-ban jelentek meg először kun csapatok az AlDunánál, a Bizánci Birodalom területén: a dunai határvidék lázadó besenyői behívták a kunokat és együtt Adrianupoliszt (Drinápolyt, Edirnét) ostromolták. 1087-ben a lázadó besenyők fővezére TatUSZ kunokat hívott Vonuló кип tábor a XV. számdiKönigsbei^ Krónikából (Pálóczi, 96.) segítségül I. Alexiosz Komnénosz ellen. A kunok a csata után késve érkeztek, amikor a besenyők már megverték a császár seregét, mégis részt kértek a hadizsákmányból. Miután a besenyők a kérést megtagadták, megtámadták őket, s csak élelemhiány miatt távoztak, de bosszúval fenyegetőztek. A következő években a bizánciak szövetségeseként részt vettek a besenyők teljes felmorzsolásában. 1091-ben Bőnek kán és Tugor kán vezetésével hatalmas sereg jelent meg a Balkánon, a bizánciak az ő segítségükkel tudták legyőzni a besenyőket a lebunioni csatában. Magyarországra 1091-ben törtek be először kun csapatok Krul fia Kapolcs vezetésével, a könnyű zsákmány reményében. I. László király ugyanis éppen Horvátor19