Zúduló sasok. Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön (Gyulai katalógusok 2. Gyula, 1996)

Havassy Péter: Kronológia

1352 Nagy Lajos megszünteti a besenyő ispánságot, s a Fejér megyei nemes besenyőket felveszi az országos nemesek sorába. 1418 A kun székszervezet első említése (Csertán-szék, a továbbiakban Halas-szék néven). 1422 január 13. után Garai Miklós nádor Fejér megyei birtokügyben ítélkezik. Az ítéletlevél hátlapjára valószínűleg egykorú jász szójegyzéket írnak. (A Magyarországra települt jászok nyelvének legkorábbi írott emléke.) 1453 Egy ez évi jövedelmi kimutatás szerint a kunok és a jászok a következő terményekkel adóztak a királynak: búza, zab, árpa, borsó, lencse, köles. 1473 november 9. Mátyás király Szeged városának a kunokéval azonos legeltetési és használati jogot biztosít a Duna-Tisza közén fekvő kunlakta területeken. Irodalom Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. II. kötet. Főszerkesztő: Székely György. Szerkesztő: Bartha Antal. Budapest, 1984.; Magyarország történeti kronológiája. I. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Főszerkesztő: Benda Kálmán. Budapest, 1981.; Pálóczi, 105-106.