Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának élatéből (Gyulai katalógusok 1. Gyula, 1995)

Kósa László: A gyulai reformátusok története

kellő időben önkéntesen összeadták a hívek a pénzösszeget. így a korábbiakkal szemben most nem kellett a kiadást bankkölcsönnel megelőlegezni. 1956-ban a presbitérium egyhangúlag csatlakozott a Református Megújulási Mozgalomhoz, ismét megemelkedett a hittanbeiratás száma, és nőtt a templombajárás gyakorisága. Ismeretes, hogy a forradalmat követő években a diktatúra újra gúzsbakötötte az egyházakat. Az 1960-as évek elején Gyulán is megtörtént a termelőszövetkezetek erőszakos megszervezése, mely végleg megtörte a tradicionális református gazdaréteg társadalmi és gazdasági erejét. Ugyanebben az időben, elsősorban az egyházi népmozgalmi adatok hanyatlásán, az egyházi szertartások számának fogyásán statisztikailag is lehetett tapasztalni azt az újabb szekularizációs jelenséget, mely egész földrészünket átjárta, nálunk azonban az állam hivatalos ateista ideológiájával megerősítve többszörösen hatott. Időközben 1953-tól új lelkésze lett a gyulaiaknak, az előzőnek teljes névrokona, szintén Nagy Sándor, aki 1959-től békési esperes is volt. Kosa Ferenc nyugdíjba menetelével (1971) újra egyre csökkent a gyülekezeti lelkészek száma. Nagy Sándor 1984-ben lépett nyugdíjba. Utódja a ma is szolgálatban lévő Nagy László, egyszemélyben szintén békési esperes lelkész. Az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig az egyházi élet lassan, fokozatosan sorvadt, habár lelki igényekben és anyagi áldozatkészségben nem volt hiány. Más irányba mutató lassú változás az utolsó tíz esztendőben mutatkozik. Nőtt az egyházi szertartást igénybe vevők száma. Ismét megindult az iskolai hittanoktatás, majd az 1989/1990-es fordulat lehetővé tette az államosított egykori egyházi ingatlanok egy részének visszaigénylését. Létrejött a „Hajnalcsillag' református óvoda és a „Magvető'"általános iskola, a „Sziget' családsegítő szeretetszolgálat, a római katolikusokkal közös „Pietas" temetkezési vállalat. Mindezek a változások a gyulai reformátusok több mint 400 éves történetében minden bizonnyal új szakaszt nyitottak, történeti értékelésükre, távolabbi összefüggéseik fölvázolására azonban még nincs meg a kellő időbeli távolság. IRODALOM Kosa, passim. 35