Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III. A kutatás eredményeinek áttekintése - Zárt í-zés alapszavakban és összetételekben - Zárt í-zés hangsúlyos helyzetben
Következetes z'-zést találunk a) egytagú és többtagú alapszavakban fii, kír, mír, szil, vírt, ídes ~ idei, míreg ~ mírég, rípa, tiszta, víkony stb.; b) köznevekben és tulajdonnevekben bíkis ~ Bikísi (szem. n.), Bíkísi-út , gyíkínyes ~ Gyíkínyes (hn), mi ’méh’ ~ Míhes-domb, mírges ~ Mírges (hn), míszáros ~ Míszáros (szem. n.), rínél ’révnél’ ~ Rí-halom (hn) stb.; c) szerkezetek és összetételek előtagjában rites hejjeken, ríti kút, nímet katonák, nímet falvak, Nímet- gát, Nímet-gyep; bíkajugba, bikalencse, csíplőbandába, csíplőgép, nígylábú, nígyszegletű, nígyvíkás, nítykézláb, vírnyomása, vírszémet <kapott>, vírszopó, vírzavar stb.; d) következetes z'-zéssel találkozunk kisebb és terjedelmesebb szócsaládok tagjaiban fíreg ~ fírég, fírgelni, fírges, fírgíszís; kísedelmes, kíseji, kísik, kísőbb; rígen — rígen, rígi, rígies\ vís, víső — vísű stb.; e) az z'-ző morfémák toldalékok alakjaiban bír ~ bírit, dílel ~ díleliskor, ídes ~ ídessíget, kír ~ kirísem, mír ~ mírtígbe, tip ~ típískor, vín ~ „vínsígünk vígin” (Sinka István) stb.; f) erős és következetes az z-zés az e-ző és é’-ző nyelvjáráscsoportokban egyaránt dílel ~ dílel, fínyes ~ fínyes, gyíkínyezís ~ gyíkínyézís, írkezett ~ írkézett, kínyelem ~ kínyelém, lilék ~ lilék, mijén ~ mijén ’lent’,pintek ~ pinték ~ pínték, szíles ~ szílés, tíged ~ tígéd, vires ~ vires stb.; g) kevés olyan morféma került látószögünkbe, melyeknek é-ző és z’-ző adata is van [íny + kíp ~ fénkép, Dícsírtessíkl ~ Dicsértessék! (kát) stb. Az adattár alapján azt mondhatjuk, hogy a fonéma hangsúlyos helyzetbeli nagy gyakorisága különféle z’-ző helyzetek erős megterheléséből következik. Az is jól látszik, hogy a sok összetevő révén összeállt adatok konzerválták máig a jelenséget. Ezért fontos a különböző helyzetekbeli í-zés minél teljesebb vizsgálata. 57
