Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - A sárréti kutatópontok jegyzéke
Körösnagyharsány /Knh/, Körösszakái /Kszak/, Körösszegapáti /Ksza/, Köröstarcsa /Kt/, Magyarhomorog /Mhom/, Mezőpeterd /Mpet/, Monostorpályi /Mp/, Nagyrábé /Nr/, Nagy-Sárrét /N- S/, Nagyszalonta /Nsz/, Okány /O/, Pocsaj /Po/, Püspökladány /Pl/, Sarkad /Sa/, Sárrét /Sá/, Sárrétudvari /Su/, Szeghalom /Szegh/, Szerep /Sze/, Tépe /Té/, Újszalonta /Úsz/, Vértes /Vér/, Vésztő /Vé/, Zsadány /Zsa/, Zsáka /Zsá/. A fenti települések lényegében a Sárréti tájszótár kutatópontjai. Két településsel a Pesty Frigyes helynévgyűjteményében található feljegyzések alapján egészítettem ki (Báránd, Kaba). A Pestynek küldött jelentések azt igazolják, hogy ezek a községek a hajdani Sárréti járáshoz tartoztak. A két település 2003-ban fellelhető nyelvjárási nyelvi anyagát beszédfelvételek adataival egészítettem ki, frissítettem fel. Báránd és Kaba éppúgy szélső terület, mint Püspökladány, tény azonban, hogy ezeknek is volt rétségi határa, és sok adottságukkal (magyar anyanyelvű lakosság, református vallású többség stb.) szorosan kapcsolódtak a vidékhez. A Bihar megyei (mai Hajdú-Bihar) falvak, községek közül sokkal több tartozott a Sárréti járáshoz, mint a mai Békés megyeiek közül (vö. Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjteményében. Békéscsaba, 1983. Közzéteszi Jankovich B. Dénes; Bihar vármegye 1-11. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Debrecen, 1996. Közzéteszi: Hoffmann István, Kis Tamás). Településtörténeti vitába ezúttal sem kívánok belemenni, csupán jelzem, hogy a Békés megyei településeket - bár hagyományos életmódjuk, etnikai és vallási hovatartozásuk is lényegi azonosságot mutat - valójában a Berettyó és a Körösök sárrétjéhez való tartozásuk rokonította elsősorban. Békés, Dévaványa, Doboz, Gyoma, Köröstarcsa, Sarkad, míg a ma Biharban levő falvak közül Kismarja és Nagyharsány (ma Körösnagyharsány) nem tartozott a Sárréti járásba, ugyanakkor része volt a ma hajdúsági Hajdúbagos és Sámson (mai Hajdúsámson) (vö. Pesty: i. m. I: 226; II: 474). Látszik, hogy a sár26
