Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Szempontok az í-zés vizsgálatához
(vö. Bachát: MNyj. XLI, 33; Kiss J.: MihTsz. 10; Szabó J.: NkNyj. 41). Erről részletesebben az összegezésben szólok. Az é\ í~i megfelelés és váltakozás adatai között célszerű számba vennünk a fejibe ’viszonzásul vmiért’, ríszibe ’kialkudott hányadért’, vőüggyit ’a furunkulus közepét’, a zőüggytre való <paszúj>, gelebibe stb. típusú adatokat, melyek bizonyíthatóan azonos csoportba valók a kezibe-típusú példákkal. Belátható, hogy a fejtbe vette: a munka fejibe adatokban azonos minőségben van jelen a fejibe szerkezeti elem, ahogy az ű ríszibe, risztbe szétte adatokban a ríszibe. A kezibe-típusú birtokos személyjeles adatok megítélése, sorsa problematikusabb. Nagy tömegű adatról van szó, az is igaz, hogy számbavételükkor különböző nyelvjárásterületeken egyaránt túlsúlyban levő szembenállásról beszélhetünk. Első látásra arra gondolhatnánk, hogy az é>í>i alakulást mutató adatcsoport egyikéről van szó. „Szinte biztos ugyan, hogy bizonyos esetekben a mai z-nek í a közvetlen elődje, de legalább ennyire biztos, másokban nem” (Imre Samu magánleveléből). Történeti adatokkal is indokolta, hogy miért nem sorolná be ide ezeket az adatokat, fontosnak mégis azt a mondattöredéket tartom, amelyben indokoláskor visszakanyarodott a szinkróniához. Úgy látta, hogy „következetesen rövid z-vel jelentkezik ez az igen gyakori típus ott, ahol az i rövidülése kivételesen ritka” (vö. i. h.). A Sárréten pedig - lásd a fenti adatokat - „az i rövidülése kivételesen ritka”. (Ide vonatkozóan lásd még Zilahi: MNy. LXXIX, 215-216.) Szinkrón létezésük, tömeges előfordulásuk különböző adottságú nyelvjárásterületeken tény, célszerű besorolásuknak egyik jó példája Fekete Péter feldolgozása (vö. Nyr. 107: 188). Hová célszerű besorolnunk az elei: t megfelelés adatait? Az el él: i megfelelés (vö. cinigém, gtrizd, tengni, ügyi stb.) adattárát két toldalék (vö. gyermekik ~ gyermekik; észéd-i stb.) nyelvjárási i-zése úgy megnöveli, ahogy az í fonémáét az ikes (és iktelen) igék 22
