Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Szempontok az í-zés vizsgálatához
z'-zhető és ténylegesen z'-ző morfémák vizsgálatával, újabb gyűjtésekből származó adatokkal lehet pontosan válaszolni. Ezért az í fonéma különböző nyelvjárásokbeli gyakoriságának felderítéséhez eddig számba nem vett helyzeteket is meg kell vallatnunk, nélkülük nem tudunk új értéket hozzáadni a fonémagyakoriság ismert eredményeihez. Szinkrón vizsgálatokban be kell mutatni a tájszavakban mutatkozó í többletet is (vö. Imre: FőNyj. 17; Kiss J.: Nyr. 90: 76), vizsgálatukkal nem mindenütt találkozunk az ismert í-zés tanulmányokban, holott csak a valódi tájszavakbeli z-knek nincs köznyelvi „ellentett” párjuk - Deme: csirke ’kaszálás után összehúzott kis szénacsomó’, vele szemben áll a kny.-i jelentésű, csak a nyelvjárásban hosszú z'-vel (i>í) ejtett csirke; ugyanígy a derík ’testrész’: derík ~ derík (vö. Károji denk); másít-, másít ’ (tehén) elvetél’ stb., valamint a földrajzi nevekbeli, különböző hangjelenségektől alakított z'-ző adatok (vö. Szőrűje ~ Szőntje), Dárittye (vö. Szabó T. Attila: Tallózás a múltban. Bukarest, 1985. 59) -, pedig révükön is - valószínűleg jobban, mint gondoljuk -, sok többlet terheli a fonémát. Tehát helyük van az adattárban. Imre úgy építette be őket, hogy „a köznyelvben is megtalálható szavakat, meg a valódi tájszavakat ... típuson belül a felsorolásban elkülönítettem egymástól” - írja (vö. FőNyj. 17). Nyilvánvaló tehát, hogy más, kisebb számú z'-ző lexéma adatait is - tehát a tájszavakét is - számba kell vennünk ahhoz, hogy a fonéma nyelvjárási növekményét minél pontosabban összegezhessük. Bizonyosnak látszik, hogy a nyelvjárási z-k gyakoriságát a Sárréten elsősorban belső pusztulás csökkenti. Az í fonéma kisebb mértékű csökkenése itt is tény, de sem a mértéke, sem a tényleges adatai nincsenek még feltárva. Nem olyan természetű csökkenésről van szó, mint amilyenről a dunántúli nyelvjárásokbeli í>i változás kapcsán tudunk. Nagyon kevés példán itt is kimutatható az í>i rövidülés (vö. kny.-i í: nyj.-i z: killóudik, mínusz /két fok/, 20
