Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)

- Vagy mék csak hatot, na nem is hatot, csak hat iskolát, hat iskolát. És még a házukho is lementem, mer innét a szerkesztő úr többed magán, nem maga vóut itt idekinn, többed maga vontak kinn, lement a házakho is. Hát neki az apja, Jakab bácsi, Nagy Jakabnak hítták, ije bárkácsos ember vóut famunkába. Hátosztán csinált éty kanapét. Teccik ismerni?- Igen, hogyne, persze.- Téjjesén azonos vóut, mint éty szabájos asztalos munka, azon nem mondott ára senki semmi kifogást, hogy nem az. Csak Jakab bácsi féltette a szérkesztő úrnak a kérdést, hotyhát beszílgetís közbe, hogy mán ászt tessík mégmondani, hogy mékcsináltam észt a kanapét, mikor írék oda, hogy észtét befesthessem? Aszonta a szérkesztő, hotyhát mást tessík kérdezni Jakab bácsi, ere nem tudok válaszolni.- Melyik újság szerkesztője volt ő?- A Magyar Falu.- Maga hogy került kapcsolatba ezzel az újsággal?- Ügy, hotyhát az én ézsanyám nagyon szereiéit újságot olvasni. Asztán mink mék közel szomszíccságba laktunk Imréjékhé. Aszta töpször vóutam hozzá beszélgetni is, és űpróbált engémet benevelni a versírázsba. Csak énnállam av vóut a hiba, hogy én csak nígy elemi iskolát vígesztem. Másképp írtam én is éty pár versét, kűttem én be a szérkesztősígbe, de hát ügyi hogy monygyam, a héjsírás szabájoknak nem felelt még, ez a valós. Jó tanúló vóutam én, de úgy gondoltam abba az időbe gyerékfűvel, hogy nyélftanra nincs nekém sémmi szüksígém. Ennél fogva mámmá is hijányzik az írásombúl a szabáj, mámmá is hijányzik.

Szabó Márton (Sárrétudvari, 1911)

A beszédfelvételt készítette és leírta Zilahi Lajos.

157