Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Néhány kiemelés röviden - Megközelítések az í-zés vizsgálatára

mányozott (vö. NyjtörtStat. 145). A leíró tanulmányok többsége összegyűjtötte és rendszerezte az i-ző morfémákat. Imre Samu az atlasz z'-zhető morfémaállományát vette számba, és kutatópontok szerint táblázatba szerkesztette az anyagot. Márton Gyula, majd Murádin László többféle bontásban, de kevesebb anyagon elemezte az z'-zés erdélyi előfordulásait. Zilahi több megközelítésben dolgozta fel az írásos forrásokból és nyelvjárási beszédfelvételekből számba vehető sárréti í-ző morfémákat, és tanulmányozott eddig kevésbé érintett vagy nem vizsgált megfeleléseket.

A fonéma tényleges gyakoriságának felméréséhez meg kell kísérelnünk minél teljesebben összegyűjteni az í előfordulásait. Ezek helyzeteire nézve nagy az azonosság, jók a megközelítések, gondot abban látok, hogy a megfelelések adatait többnyire a szemléltetés szintjén mutatják meg. Érdemes végiggondolni, hogy a kny.-i í ~ nyj.-i í minél teljesebb adattára mennyire fontos a nyelvjárási í gyakoriságának megítéléséhez. A dunántúli nyelvjárásokban gyakori í : i megfelelés (rövidülés) számottevően eltéríti a nyugati és keleti nyelvjárások í-ző értékeit (lásd Imre SAMUnál, Kiss jENŐnél, Szabó JózsEFnél, Várkonyi iMRÉnél, legutóbb Balogh LAjosnál és a szombathelyiek szöveggyűjteményében. Szerk. Guttmann Miklós, Molnár Zoltán). Valószínű, hogy ugyanígy eltéréseket találnánk az e/e) : i ~ í megfelelés (zárt i-zés) adatai között is.

Feldolgozásomban az alábbi megfelelésekben vizsgálom az í hang nyelvjárási előfordulását és gyakoriságát:- kny.-i í : nyj.-i í (lényegi azonosságát);- kny.-i i : nyj.-i í (hangkapcsolatoktól, hangsúlyi helyzettől függően sok morfémában) az z-k nyelvjárási szaporulatát;- a tájszavakbeli z'-ket (valódi és jelentésbeli tájszavakban a fonéma tényleges előfordulásait);- kny.-i é : nyj.-i í (a zártabbá válás mai adatait hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben, toldalékokban mint legnagyobb adattá- rú egységet);

135