Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/2. - A köznyelvi e/é: nyelvjárási i-í megfelelés és váltakozás sárréti adatai (A zárt i-zés a vidáken) - Adattár - Hangsúlyos helyzetben

(i. m. 144). A mai állapot adattára azt mutatja, hogy az e/é) : i~í megfelelésnek - a korábban feltártakhoz képest - sokkal több adata összegyűjthető.

A jelenség adatai különböző, a témához kapcsolódó kérdésre világítanak rá. Például arra, hogy az elé) : i~í váltakozás példái a Sárrét e-ző és é'-ző nyelvjárásaiban egyaránt megvannak, vagy hogy az -e kérdőszócska i-ző alakja különböző hangrendű szóalakokban előfordul (vö. bántottak-i, írett-i, tűrök-i stb.), továbbá, hogy a kérdőszócska elei-ző, i-ző és z'-ző alakváltozatával is találkozunk (igaz-é, kisult-é, nem-e, öntötte-é, van-e: ballod-i, láccik-i, nern-i; hallod-í, láccik-í, mégvan-í stb.). A kérdőszócska kettős alakú előfordulásával is találkozunk (z ~ z), a leggyakrabban használt alak- változata azonban az é-ző. Mindezt nem egy-két sárréti nyelvjárás tanúsága alapján mondjuk: 21 helyi nyelvjárásból van több-kevesebb adatunk a kérdőszócska alakváltozataira (lásd a példatárat). Tipikus nyelvjárásinak csak az z-ző, valamint z-ző és z'-ző alakokat tekinthetjük.

Adattár1

Hangsúlyos helyzetben

cimént /Do/, éstrdng /Su/ ~ istráng /Bé Pl Su/, észtike ~ isztike /Do/, észtrongált ~ isztrongált /Sá/, fintok /Bsztm Bú Dv Fu Ka Mhom Nr Pl Sze/ ~ fin togba /T)e/,girinc /A Bé Bsz Bug Bú Da Dv Esz Fgy Fu Gá Hp Ka Km Ko Kt Mp Nr O Pl Po Sá Su Sze Szegh Zsa/, girincléc /Gyo/, gerizd /Nsz/ ~ gerízd /Bé Sa/ ~ girizgye /Dv Ko Sa Su Zsa/ ~ girízd /Ko Pl/, hipehupás /Ka/, //zss el! /O/, /fzss innen! /Sá/, éstrdng /Su/ ~ istráng /Bé Pl/, ihin /vagyok/ /Ka/, ingem ~ ingem ~ ingem ’engem’ /Nsz/, kilíst /Do Dv Nsz Sá/, hhel ’lelel’ /Nsz/, mérígyémet /Bé/ ~ mérígyés /Do/ ~ mirigyes

' A hosszú z'-ző ejtésváltozatokat aláhúzással jelöljük.

116