Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/1. - Az é:í megfelelés és a mai í-i váltakozás szórványos esetei - A zártabbá vált é:í és mai í-i váltakozásának esetei alapszavakban és összetételekben - Hangsúlytalan helyzetben
/Bé Btor Bú Bug O Pl Su Ve/ ~ ídésanyám /Pl/, idesapám /Bu Cső Hp Kony Mp Po Sá Vér Zsa/ ~ idesapám /Bé Bnb Btor Bú Dv Ksza O Pl Su/ ~ idesapám /Vér/, ides mindnyájan /Su/, ingem ~ ingém ~ ingem ’engem’ /Nsz/, ipég /Nsz/ ~ ipp /Mhom Nsz Pl/ ~ ippeg/Nsz Vé/ ~ ippég /Nsz/ ~ ippen /Bá Bbö Bé Do Hp Kony Nsz O Pl Su Sze Vé Vér Zsa/ ~ ippen /Bbö Nsz Pl Sze/, ippencsak /Ka Pl Sze/, ippend /Sa/, ippenúgy /Kony/, léhó ~ lihó /Bé/ ~ Uhu /Nsz Sá/, lipked /Hp/ ~ lipkéd /Nsz/ ~ lipkéd /Pl/, níha — nyíha /Nsz/,píntek /Hp/ —pínték /Pl/,pinteken /A Bé Gá O/ ~ pintékén /Dv Ka O Nsz Pl Su Sze/, zsimbel ’zsémbel’ /Nsz/. Hangsúlytalan helyzetben belindek /Hp/ ~ belindék /Pl/, csiricsáré ~ csiricsári /O Pl/, cserépfazikkal /Bé Cső Do Dv Ko Kony Té/, delin kendeőt /Btor/ ~ delmkendő /O Pl/, e/zAe /Po/ ~ e/z&e /Hp Ka Ko Pl Szegh/ ~ eléjbe /Dv Ki Pl/ ~ elibem /Bé/, élink /Nsz/, enyím /Bú Da Do Dv Kony Nsz Pl Su Szegh Vé/ ~ enyimet /Bu Hp Mp Nsz Vér/, fazígba /Bá Bú Pl/ ~ fazigba /Bé Hp Kony Nsz Sa Su Té Vé Zsa/, fazekas /Nsz/ — fazekas /Pl/ — fazikas /Fazikas (szem. n.)/ /Á Bnb Bug Do Dv Fu Kt O Pl Su Sze/', félmarikkal /Su/ ~ félmaríkkal /Kony/, félmk /Nsz/, gérin /O/ ~ geríny /Sa Vé/ ~ geríny /Bé Do Fu Sa Vé/ ~ giric /Dv/ ~ gön /N-S/ ~ göringy /'Zsíi/ — göríny /Pl Sze Szegh Zsa/, imínt /Hp/ — imint /Hp Pl/, Kevibe ’Túrkevére’ /Dv/, kiherílik /Pl Sá/ ~ kikerülik /Sze/, közi álott /Ko/, knzantin /Bnb Do Kl Pl Vé/, e/étó /Bug/ ~ legelíbb /Fö/, nagypintek /Bu/ ~ natypíntek /Mp/ ~ natypínték /Pl/, összibb /Po/, Ríheli gát ’révhelyi’ /Dv/, szgzr /Nsz Sá/, szeginy /Hp/ ~ szégínysíg /Do/ ~ szégínysígnél /Do/, szeginy feje /Zsa/, szerdik /Do/ ~ szérdik /Fu/ ~ szérdikés kása /Nr/, vászonfazíkak /Ka Su/ ~ vászonfazikat /Kony Su Zsá/, uzsgyi /Pl/, zsombík /Pl Su Zsa/ ~ zsombikon /Nsz Zsa/. 104
