Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)
Előszó
A napló feljegyzései jóllehet nem fogják át az egyház működésének egészét és mélységét, viszont - ami a munkaszervezetet illeti sokféle tevékenységet érint (pl. építkezések). Jeszenszky hivatali működésére is találunk benne utalásokat. A személyes vonatkozások eklektikus jellegűek. Családjára alig történik utalás, csupán a számadásokból bukkan fel egy-egy adat. Tudósi működésére is csak következtetni lehet a forrásmunka alapján, viszont érdeklődési köre körvonalazódik a könyvek számbavétele során. A dokumentum a Jeszenszky-hagyaték révén az Evangélikus Országos Levéltárba került.3 A gazdasági naplót 1848 végétől kezdte vezetni id. Jeszenszky Károly evangélikus lelkész, melyben az utolsó bejegyzést 1890-ben tette. Valójában azonban 1883-ig íródott a napló (ezt követően az 1850-es évekre visszamenően írt bejegyzéseket: gazdasági számadásokat, könyvlistákat stb.), amelynek terjedelme 355 oldal. A napló írása folyamatos ugyan, de hézagok találhatóak benne, s eredetileg nincs lapszámozása. Van olyan oldal, ahová csupán egy soros bejegyzést írt, vagy csak néhány sor szerepel, több oldal pedig üresen maradt. A kutatás, forrásközlés érdekében szükségesnek bizonyult, hogy az egyes oldalakat elválasszuk egymástól. A napló végén két melléklet található, amelyek Jeszenszky, illetve az egyház által kölcsönzött búza hitelforgalmát tartalmazzák. Jeszenszky Károly anyanyelvi szinten beszélte a biblikus cseh nyelvet, az evangélikus egyház liturgikus nyelvét, amit ékesen bizonyít az 1861-ben megjelent, Mezőberényről írt munkája. Németül szintén kitűnően beszélt, de jártas volt a latin nyelvben is (Jénában, az egyetemi tanulmányai során latin jegyzeteket készített). Magyarul természetesen anyanyelvi szinten beszélt, naplóját is ezen a nyelven vezette, ami azt bizonyítja, hogy magyarul gondolkodott, irodalmi szinten művelte ezt a nyelvet. 3 EOL V 167 6