Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)

Gazdálkodás - Értékesítés, jövedelmeőség

forintokat ezüst pénzben költsön felvettem melly összeget mai naptól számítandó két hétre köteles vagyon visza fizetni. Mezőberény April 27én 1854. vissza fizette Tóth István” - szólt a kölcsönszerződés. 1857-ben Plavetz T. János ács kapott kölcsön 3 forintot egy hétre. Jeszenszky feljegyezte 1860-ban, hogy az egyik tanítónak (Szlujka Jánosnak), „Szlujkának adtam költsön 40 ftokat vcz. ... adtam neki a selmeczi oskolára 1 fi. Adtam nekiphotogr. számára 3fi 50 xr. Aren- da költség 3 fi 40 xr”-t. Szlujka összes tartozása 47 ft 90 krajcár volt. Jeszenszky megjegyezte: „Én tartozom neki a zongora órákért

1. Április hónapra - 5fi. 2. Május hónapra - 5 ftot. 3. Junius hónapra - 6 fi. 5. Aug - sept. 10. ”. „ 1873 aug 28dn adtam kölcsön rövid időre Farónj Pálnak 12 ftot. Sziráki Györgynek adtam kölcsön 10 ftot 1008 ház szám alatt 10 napra” - stb.

Az egyháznak a lelkészi lak és a templom melletti térségen kettős szárazmalma volt.73 Jeszenszky Károly az egyház malmait is gazdaságosan üzemeltette. Gondoskodott a karbantartásukról, kifizette a földesúri haszonvételnek számító bérleti díjat, a taxát. Minden esztendőben készített „malomjövedelem bevallást”. 1866- ban például a jövedelmet alkotta 42 köböl búza (252 ft), búza és rozs keveréke, az„egyvelges”4Vi köböl (18 ft), árpa 18 Vi köböl (55 ft 50 kr.), kukorica 5!/+ köböl (15 ft 75 kr.), „malompor” l'/t köböl (2 ft). Az összes bevétel 343 forint 25 krajcár volt. „Ha ebből levonatik a malmokba befektetet tőke 2500 fi kamatja 150 fi, Marad valóságos bevétel 193 fi. 25 krajcár.” A kiadások tételei: „uradalmi taxa” 84 ft; adó 6 ft 53 kr.; egyenértéki adó 15 ft; „tűzellem biztosítás” 12 ft; „somfa” If ft; „kőműves vakolása, mész, homok, napszám” 15 ft; „olaj, háj, ’s egyéb apró költség” 15 ft; ,,a’ malmokat kezelő kurátornak csizma, búza” 10 ft. Az összes kiadás 168 forint 53 krajcár. A tiszta jövedelem mindössze 24 forint és 72 krajcár volt. 1870-ben „új kövek és malom újonnani felszerelés s. egyéb” címen 172 ft 52 krajcárt

73 A szárazmalom volt a legelterjedtebb malomtípus az Alföldön. A malomberendezést (amelynek fahengerei szilfából, somfából készültek, s ezt olajozni, illetve zsírral kellett kenni) lóhajtású járgánnyal működtették. NOVÁK 2002a.

■

51