Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)

Gazdálkodás - Munkaszervezet

két felest alkalmazott. „Mladonitzky felesnek előlegeztem vetésre 4. köb. búzát úgy hogy 2 köblöt és új termésből vissza fog nekem adni, azon kívül adtam neki költsön vetésre: 2 köböl árpát, 2 köböl zabot, és 3 véka kukoriczát. Boldis felesnek adtam vetésnek 2 köböl búzát, úgy hogy 1 köblöt visszafog adni, azon kívül adtam neki költsön árpát 3 köb. és 2 vékát a Kereki földbe” - jegyezte fel. 1877-ben „feles a paroch. 4U ugaron és a Kerekibe: Borgula. Az ugarba kapott vetésnek 2 köb búzát, őpjedijg köteles hozzá tenni 4 köb. Búzát. A Kerekibe adtam neki 3. köb. Búzát, úgy hogy ezt nem fogja vissza adni hanem köteles lesz a búzát kigyomlálni s az aszattól megtisztítani. Hasonlóképen testvére Borgula kapott 3 köb búzát Kerekibe, hasonló feltétel mellett”. A „paroch. tanyán” 6 köböl és 3 véka búza, a temetőben 2 köböl és 2 véka, Belencéresben 8 köböl, Kerekiben 4 köböl és 1 véka került elvetésre.

Jeszenszky Károly harmadába is kiadott földet kukoricatermesztésre. 1876-ban például „ugari Kukorica alá harmadosnak” fogadta fel a saját két ugarföldjére Lenhard Jánost, aki ezért „adott 4 seprőt”. A parochiális földek egy-egy negyedét Tománnak, Molnárnak, „Mrzska kapásnak” és Csernák Mártonnak adta harmadába, akik szintén seprűt adtak fizetség fejében. Ugyanebben az esztendőben „Kereki földre kukorica harmadosnak”, Madarász Pálnak 2 holdat („adott 2 seprűt”), Klement Jánosnak 4 holdat („adott 4 seprűt”), Madarász Jánosnak 3 holdat („adott 2 seprűt”), Borgula Andrásnak 2 holdat, Litavetz Mihálynak 3 holdat, Szöllősy Gábornak 2 holdat. Öreg Paulovitz Mihálynak 2 holdat, Virág Pálnak 2 holdat adott.

A dohánytermesztés jövedelmező foglalkozásnak számított az 1860-as években Mezőberényben is. Az egyház „parochialis” tanyaföldjén például 1865-ben 5000 n-öl területen történt dohánytermesztés. Erre a munkára dohánykertészt alkalmaztak, aki megfelelő bérezést és ellátást kapott, s a termés hasznából is részesült. Jeszenszky Károly rendszeresen fogadott fel dohánykertészt is. 1859-ben és 1860-ban például Pásztor Jánost alkalmazta,

38