Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)

Gazdálkodás - Birtokviszonyok

a szántóföld nagysága 14 3285/s, a rété 1108 hold. Összesen 15 689 hold illette meg a jobbágyságot.31

Mezőberény egész határa 23 323 kát. hold (1600 oöllel számítva) 713 oöl volt 1812-ben: a „belsőség” 174 kh 1413 oöl, a Kenderföldek 384 kh 400 oöl, a legelő 12 264 kh, az „Úrbéri szántóföld és rét” 10 284 kh 1200 oöl, a szőlő 365 kh, a „Körös folyó medre” 183 kh 1200 oöl (ezenfelül még 12 kát. hold területnövekedést számoltak).32

Az 1810-es telekosztás jelentős népesség- és vagyongyarapodásról tesz bizonyságot. A 277 jobbágytelken 619 jobbágy osztozkodott. A társadalom többségét a törpe- és kisbirtokosok alkották: legtöbben a negyed- (2/s vagy fertály) telkesek (45%) és a féltelkesek (30%) voltak. Az egy egésztelkesek száma 27 fő, a legnagyobb jobbágybirtokkal, l6/s sessioval pedig két gazda rendelkezett.33

A határrendezés sok feszültséget okozott a jobbágyság és a földesúr között. A jobbágyok sérelmezték, hogy a földesúr elvette kenderföldjeiket, aki viszont pótlékföldet34 juttatott részükre. A herényi határhasználat sajátossága, hogy a szántóföldet és a kaszálót egy tagban35 mérték ki a Szállásföldeken, külön réthasználat nem volt érvényben. Az 1771 -es urbárium bevezetésekor a jobbágyok telki illetményföldjeiket a Szállásföldeken, Félhalmon kapták meg. A korszerűnek tartott nyomásos (calcaturás) határhasználatot nem lehetett bevezetni, különösen nem a szomszédos, nagyobb határral rendelkező helységekben, mint pl. Gyomán, Endrődön, Szarvason.36 A törzsbirtokot a szállásföldek képezték,

31 BMLMb. Úrb. ír. 1771-1848. Mezőberény, 1813. október 18.

32 NOVÁK 2002b 247

33 NOVÁK 2002b 245.

34 Pótlékföld = az úrbéri telekjárandóság kimérése során a kiegészítő föld meny- nyisége.

35 Tag = birtoktest.

36 NOVÁK 1977; NOVÁK 1986.

27