Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)
Gazdálkodás - Birtokviszonyok
rendával is. A házat náddal fedték, de a cserepet szintén alkalmazták már. A házat tornáccal, ambitussal28 építették, s azt - a konyhához hasonlóan - téglával burkolták. A rangosabb lakóépületekre jellemzően már cserépkályha szolgált a fűtésre, melynek füstjét téglából épített kémény vezette el. GAZDÁLKODÁS A számadáskönyv túlnyomó részét a gazdálkodásra vonatkozó bejegyzések alkotják. Jeszenszky Károly kiváló gazdának bizonyult. Kitűnően szervezte meg a termelést, gondosan tartotta nyilván a termelési eredményeket, s igen jó kereskedői hajlamról tett bizonyságot, gazdálkodott az egyház és a saját vagyonával. Birtokviszonyok A gazdálkodás fundamentuma a föld, a földbirtok. Mezőberény földrajzi adottságai viszonylag kedvezőek, bár hátrányára szolgál, hogy Köröstarcsa határa beékelődik a herényi határba, s ezáltal jellegzetes „u” alakú terület alakult ki (17. kép). A Békés-Csaná- di Löszháton fekszik, s kitűnő feketefölddel rendelkezik, amely a határának nyugati-északnyugati részén található (Szállásföldek, Félbalom). A helységtől keletre fekvő mélyebb rész a legelő területe. A határ északkeleti irányban túlnyúlik a Körös folyón. Itt található a Kerekipuszta, amely rosszabb minőségű földdel rendelkezik. A „belsőség” mellett található a laposi kert, melynek szurokfekete, lápi eredetű kotus29 talaja a kertművelés számára biztosított lehetőséget. A Körös folyó mentén elhelyezkedő, nagy határú településekhez hasonlóan Mezőberény szántóművelésű területe is a kitűnő 28 Ambitus = boltozatos tornác. 29 Kotu = szurokfekete láptalaj. 25
