Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Végszó

két, és Szolnokra vitték őket.168 Lévai György zászlótartót harmadrendű vádlottként fogták perbe Budán, de nem élte meg az ítélethirdetést. Öt társával, köztük a sarkadi Tokaji György és a szentandrási Tóth János zászlótartókkal együtt belehalt a börtönben elszenvedett kínzásokba.169 Halálában minden bizonnyal a Köröstarcsánál elszenvedett sérülése is közrejátszhatott.

VÉGSZÓ

A szerencsétlen kimenetelű erdőhegyi ütközet után már csak a menekülők utáni hajsza maradt hátra. Sebestyén, Matolay és Vértesi egy maroknyi lovas élén megpróbált északkeleti irányba átvágni, de Mezőtelegd közelében útjukat állták a helyi nemesek. A szentandrási bírót lelőtték, a csapatot pedig szétszórták, többségüket a környékbeli falvak lakosai fogdosták össze. Matolay és a szentandrási Tóth János zászlótartó Hajdúböszörményen került kézre, Szilasit a dévaványaiak fogták el, a miskolci rokonaihoz menekült Sebestyént pedig a szikszói vásárban leplezték le. Aradról, Debrecenből, Nagyváradról és Szolnokról mintegy 170, a katonaság és a helységek elöljárói által elfogott kurucot vittek Budára, ahol hónapokig tartó hivatalos vizsgálat várt rájuk. A térség adófizető lakossága hatalmas veszteséget szenvedett az erdőhegyi mészárlás, valamint az azt követő üldöztetések és letartóztatások során, és csak br. Orczy Istvánnak volt köszönhető, hogy ez nem öltött nagyobb méretet. Orczy ugyanis önhatalmúlag menlevelet osztott ki azoknak a felkelőknek, akik hajlandóak letenni a fegyvert, és hűséget esküdni az uralkodónak, mivel félő volt, hogy a vereséget szenvedett felkelők egy része a bujdosásban keres menedéket, és esetleg többen is a hegyekbe, ill. a nádasokba menekült társaikhoz hasonlóan a szegénylegények számát fogják

168 Borbély Mihály Csongrád vármegyei esküdt levele ismeretlenhez. Tiszaroff, 1735. május 6. Uo. Nr. 31.

169 SZILÁGYI 1859. 190.

83