Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

A felkelés utolsó napjai és a huszárok visszatérése Gyulára

ki; de Debrecen városa is megszervezett egy 55 fős különítményt, melyet Szűcs Mihály zsákai tiszttartó vezetésével útnak indított. A szegedi parancsnok kétszáz rác huszárt és száz gyalogost küldött.

Május 7-én az Udvari Haditanács a Hontois-, Cordova- és Bevern-Wolffenbüttel-dragonyosezredeket mozgósította a lázadók üldözésére. A hadműveletek irányításával az olasz számazású Gvadányi (Guadagni) Ascan őrgróf, generális-főstrázsamestert bízták meg, aki Debrecen városát tette meg főhadiszállásának. Kevésbé köztudott ugyanakkor, hogy a nemesi inszurrekció elrendelése, ill. a felkelés leverése eleve Károlyi Sándor feladata lett volna, és csak az öreg generális távollétében ruházták át a legfőbb hatalmat Gvadányira. Ez utóbbit egyébként ő is többször elismerte Károlyi Ferenc és Baranyi István kapitány előtt, aki az események alatt mindvégig Debrecenben volt, és folyamatosan kapcsolatot tartott a császári tisztekkel. Baranyi levelei emellett számos mellékeseményről is tudósítanak, így pl. május 5-én ő adott először hírt a feketegyarmati Nagy Miklós elfogásáról.125 A férfi Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Furtán és Zsákán próbált fegyvert és társakat szerezni, de az utóbbi helységben egy Szűcs Mihály nevű nemes,126 Komáromy György helyi tiszttartója saját kezűleg elfogta, és Debrecenbe vitte. Nagy elfogása azért volt jelentős esemény, mert két napon át tartó vallatása során részletesen beszámolt a felkelés vezetőiről, s vallomásának összegzését május 7-én az összes törvényhatóságnak megküldték Debrecenből. A városi tanács Nagy elfogását követően döntött úgy, hogy csapatot szervez a felkelők ellen, és a kurucot behozó Szűcs Mihály vezetésével egy 55 főből álló, jól fegyverzett lovascsapatot indított

125 Baranyi István levele ismeretlennek. Debrecen, 1735. május 5. Függelék, 12. sz.

126 A tiszttartó valószínűleg azzal a békési származású Szűcs Mihállyal azonos, aki korábban Békés vm. esküdtje volt, a Rákóczi-szabadságharc idején pedig Kárándy Mihály lovasezredének főhadnagyaként - mint neves portyázó - harcolt a Maros menti rác határőrök ellen. SERES 2006. 221-223, 239.

70

■