Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
Spissits Sándor hadnagy és Békés vármegye rendkívüli közgyűlése 1735. április 29-én
már Békés alatt járnak, és azzal fenyegetőztek, hogy a városra törnek. O maga egész éjjel virrasztani fog, kérte tehát, hogy lehetőleg minden katonájával még hajnalban - vagy amilyen gyorsan csak tud - jöjjön Békésre, akárcsak a Harruckern-uradalom tiszttartója és a Gyulán tartózkodó vármegyei tisztviselők. Levelét azzal zárta, hogy az ellenség már a kertek és a lovak körül jár.108 Mint tudjuk, ekkor a huszárságot a megye öt helységében szállásolták el: Békésen, Csabán, Gyulán, Füzesgyarmaton és Szeghalmon (11. kép). Hirtelen összeszedni és Békésre hozatni őket tehát meglehetősen nehéz lett volna, Spissits és a vármegye elöljárósága azonban éppen ekkor akarta a huszárságot korábbi téli szállásukról új helységekbe osztani. Az előzetes megállapodás szerint a katonák Gyomára, Berénybe, Szarvasra, Szentandrásra, Tárcsára és más Körös menti helységekbe mentek volna át, de hogy ez minél könnyebben menjen, előbb Spissits az egész sereget Békésre rendelte. Szerencséjükre erre éppen április 29-ét jelölték ki, így aznap délelőtt már az egész század hiánytalanul Békésen volt. Ekkor már a hadnagy mellett tartózkodott Harmos strázsamester is, aki éppen a felkelés kitörése előtt látogatott haza a családjához, és az édesapja kíséretében tért vissza a városba. Az idősebb Harmos Mihály ezt követően, még 27-én elindult a mezőtúri vásárba. Klósz Mátyás az összegyűlt nemesekkel és uradalmi tisztekkel 29-én rögtönzött vármegyegyűlést tartott, és többek között levélben számolt be a történtekről a Helytartótanácsnak, valamint az aradi parancsnoknak.109 A tisztviselők azért igyekeztek, hogy az alispán vezetése alatt fegyveres csapatot szervezzenek a „tolvajok” ellen. Eleinte ugyan nem voltak túlzottan kétségbe esve, mivel csak 60-70 lovasról beszéltek, ám a folyamatosan érkező újabb hírek arról tudósítottak, hogy a Békés felé közele108 A levél eredetije nem maradt fenn, ismerjük viszont annak latin nyelvű, egykorú másolatát. Klósz Mátyás levele Spissits Sándornak. Békés, 1735. április 28. Függelék, 2. sz. 109 MÁRKI 1893. 625. 56
