Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Spissits Sándor hadnagy és Békés vármegye rendkívüli közgyűlése 1735. április 29-én

vett.103 Az ekként 16-17 főre szaporodott csapat már senkit sem talált Gyomán, s miután az elöljáróktól két lovat kértek, folytatták útjukat.104 Köröstarcsa felett összetalálkoztak az idősebb Harmos Mihállyal, aki a hadnagy unszolására úgy döntött, hogy csatlakozik hozzájuk. A kis csapat hamarosan rábukkant a felkelőkre, akik ellen azonban esélyük sem volt. Bállá Gergely nagykőrösi jegyző krónikája szerint a kurucok előbb felszólították a szolnokiakat, hogy adják meg magukat, s miután erre nem voltak hajlandóak, rájuk törtek. Az összecsapásban elesett a szolnokiak strázsamestere és három közkatona. A strázsamestert maga Vértesi Mihály szentandrási bíró, a kurucok főstrázsamestere döfte le a Tolnay Istvántól elrabolt hegyestőrrel, egy másik huszárral az öcsödi Petes János, kettővel pedig Szilasi István végzett.105 (A csetepatéban egyébként Vértesi hegyestőrének letört a vége, melyet később a nagyzeréndi kováccsal köszörültetett ki.)106 A négy elesetten kívül egy katona megsebesült, kettő pedig a felkelők fogságába esett, akik elvették a fegyvereiket és az egyenruhájukat, majd adtak nekik 300 máriást, s miután ígéretet vettek tőlük, hogy nem fognak fegyvert ellenük, szabadon engedték őket. A foglyul ejtett huszárokról lehúzott egyenruhákat (és feltehetően az elesett társaikét is) a felkelők öltötték magukra.

103 A mezőtúri „vármegye” csatlakozásáról Mágócsy Mihály Pest vármegyei alispán levele tudósít, aki az összecsapásban részt vett és ott megsebesült egyik szolnoki katonától szerezte az értesüléseit. Kecskemét, 1735. május 1. Uo. Nr. 15.

104 „Mikor a Szolnaki Nationalis Militiának Hadnagya Szelíd Ferencz Uram Tárcsánál meg verekedet volna azokkal az kóborló emberekkel, két lovakat adtunk az ő Kegyelme katonái alá, az melyeket az ő Kegyelme katonáitul elnyertének azok az tolvajok, máig is oda vadnak.” Gyoma község kimutatása a felkelésben részt vett lakosokról és azok elhajtott jószágairól. Gyoma, d. n. BML IV A. 1/b. Közgyűlési iratok. 1735. Nr. 65.

105 Lévai György kuruc zászlótartó Budán tett vallomása alapján. RADONIC 1923. 10. A szerb történész „Peter” Jánosnak írja az öcsödi kurucot, a korabeli forrásokban viszont egyöntetűen „Petes” szerepel.

106 A kuruc vezér haláláról Mezőtelegden, 1753. augusztus 8-án felvett tanúvallatá- si jegyzőkönyv. GOMBOS 1990.

54