Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

A kuruc felkelés megszervezése és kitörése

láttuk abban a rendszerben közölni őket. Az iratok többsége április 28-a és május 30-a között kelt, kivéve Károlyi Sándor levelét, valamint azt a kettőt, amelyet Macskásy Farkas kapitány és Spissits Sándor hadnagy vetett papírra június 26-án Vásárhelyen, ill. Szarvason. Bár ekkor már leginkább csak a kezük alá rendelt huszárszázadok ellátási gondjairól írtak, kitértek az Aradon őrzött, idős Péró kapitány vallatására és a rác határőrök felkelés utáni közhangulatára is.

Jelen munkánk elsősorban forrásközlés, tehát nem a felkelés történetének megírása a célunk, annál is inkább, mivel az eseményeknek több kiváló feldolgozása van. Mivel azonban a Károlyi-huszárok több esetben is kapcsolatba kerültek a felkeléssel, azon eseményeket igyekszünk minél részletesebben megvilágítani. Leginkább két kérdés vár megválaszolásra: mi volt a Békés és Csongrád vármegye területén állomásozó huszárság, valamint a tisztikar reagálása a felkelés kitörésére, valamint az április 29-e és május 9-e között lezajlott eseményekre; ill. milyen mértékben vettek részt a Károlyi-huszárok a kuruc mozgalom leverésében?

A KURUC FELKELÉS MEGSZERVEZÉSE ÉS KITÖRÉSE

A török szolgálatban álló francia renegát, Graf von Alexander Bonneval (Humbaraci Ahmed Pa§a) nagyszabású tervet dolgozott ki, amelyben a Rodostóban élő II. Rákóczi Ferencnek is fontos szerepet szánt. Tervei szerint Rákóczi többek között francia segítséggel, 50 000 katona élén Florvátországban, az isztriai félszigetnél szállna partra, majd elfoglalnák Magyar- országot, és Budán királlyá koronáznák. A bujdosó fejedelem komolyan vette Bonneval elképzeléseit, néhány bizalmas hívét a magyar határra küldte, s arról is tudunk, hogy egy Gyulai nevű magyar Bukarestben katonákat toborzott. 1735 febru40