Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

A debreceni katonaság

borzás elég nehézkesen haladt. Ugyanakkor a nyugatról hazavezényelt veteránok közül meglehetősen sokan kerültek a városba. A rendelkezésünkre álló listák alapján egy katona a betegeskedő Baranyi István kapitány mellett teljesített szolgálatot; a strázsa- mesterré előléptetett Rácz Adám pedig nyolc katonával gr. Haller István mellett tartózkodott. A később zászlótartóvá előléptetett Závody Pál strázsamestert és Keresztes Pál káplárt hat katonával Uzovics Sándor zászlótartó mellett említik, akik többnyire szintén Debrecenben időztek.

Ottlik Miklós zászlótartónak az idősebb Károlyi még november közepén szóbeli utasítást adott a toborzásra, s amikor az 19-én eltávozott Erdődről, hazafelé menet Mádon és Szerencsen „sok szép és válogatott ifjúság” adott kezet a katonaságra. A jelentkezők névsorát november 29-én küldte el Károlyinak.34 Ezt ugyan nem ismerjük, mivel azonban a debreceni katonák 1735. január 9-ei listájában szereplő 13 új katona között hat mádi, kettő pedig szerencsi volt, egyértelműen Ottlik katonáinak kell tekintenünk őket; és feltehetően erről a 13 „derék, jó forma legényéről tesz említést Macskásy Farkas kapitány egyik levele is.35 Károlyi december 3-án állított ki hadfogadó pátenst Ottlik részére,36 aki egy hazatért veteránt is kapott maga mellé.

A debreceni katonaság január 9-én készült kimutatása három, Kövesdy László hadnagy által felfogadott német furír (századírnok), egy borbély, kilenc már régebben felfogatott, „válogatott” katona és a fent említett tizenhárom újonc nevét tartalmazza. Ez utóbbiaknál azonban csak négy neve mellé jegyezték fel, hogy

34 SZALAY 1865. 138-139; Ottlik Miklós levele Károlyi Sándornak. Ónod, 1734. november 29. MOL P 398. KCSL Missiles. Nr. 54308.

35 Macskásy Farkas levele Károlyi Ferencnek. Debrecen, 1734 decembere (a nap nincs beírva - S. I.). Uo. Nr. 50562

36 Ottlik Miklós levele Károlyi Sándornak. Deméte, 1734. december 29. Uo. Nr. 54309.

20