Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
A pótszázadok toborzása (1734. október - 1735. január)
a „contribuensek” (adózók), azaz örökös jobbágyok félfogadását is tilalmazta a generális. A felsoroltakkal szemben kifejezetten előnyt élveztek a katonai múlttal rendelkezők, valamint a mesteremberek (pontosabban: mesterlegények) is. Károlyi külön kikötötte, hogy tisztjei igyekezzenek minél több gombkötőt, szabót, csizmadiát, szűcsöt, kovácsot, szíjgyártót, lakatost és csikóst verbuválni. Az újonc katonaság téli szállásául s egyben a kiképzés helyszínéül Békés és Csongrád vármegyét, valamint Debrecen városát jelölték ki. A toborzótisztek parancsba kapták, hogy a gyülekező katonákat előbb az illetékes (pesti, debreceni és aradi, Erdély esetében pedig a nagyszebeni) hadi „commissariusok” (biztosok) által elfogadott „assent listák” alapján 20-30 fős csoportokban folyamatosan küldjék el a számukra kijelölt helységekbe. Ennek megfelelően novemberben és decemberben a Pesten és környékén (többek között Pest-Pilis-Solt és Esztergom vármegyében, Kecskemét és Nagykőrös térségében) Halász Péter és br. Ponickan által felfogadott katonák transzportjai Csongrádba kerültek; az Irinyi Imre kapitány által felállított század Békésbe; az Ottlik Miklós zászlótartó, valamint a Debrecenben elszállásolt huszártisztek által gyűjtött katonák pedig a cívisvárosban kaptak helyet. A toborzások nagyjából január elejéig tartottak, mivel némely esetben (pl. Irinyi Imre kapitánynál) addigra már betelt a létszám, de közben az uralkodó is megváltoztatta döntését, és január első napjaiban hivatalosan leállította a toborzást. Jellemző egyébként annak menetére, hogy Károlyi Ferenc ezredes már december második felében ráparancsolt unokaöccsére, Haller Istvánra, hogy tíznél több újoncot ne fogadjon fel, a kapitány azonban már karácsony tájékán 15-öt talált Debrecenben.21 Ekkortájt már az addig felfogadott katonák jövője is kétségessé vált, és az újonnan kinevezett tisztek hónapokon át aggódhattak a sorsuk miatt. Jól jellemzi ezt, hogy pl. a hazavezényelt és 21 Haller István levele Károlyi Ferencnek. Debrecen, 1734. december 25. MOL P 398. KCSL Missiles. Nr. 25188. 16
