Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Függelék

Miultátul fogvást ezen pártütés támodott, Méltóságos Gróff Óbester Uramwak, ő Nagyságának is már negyedszer reportálok, s énn is vettem orderit ő Nagyságának, Excellerafiád levelének értelme szerint. Istennek hálá, annak a’ gaz népnek egyéb hérit nem hallani, hanem hogy az elő járójok, tudniillik Sebestén István, Vértes Mihály398 szent andrássi bíró, Matula Pál, Pieró Kapitán fourierja, Kis János399 harminc vagy negyvened magokkal váradi hegyekbe« elmentek.

Többik pedig eresztett pátensekre ad gratiam naponkint visszajőnek. Mind ezek, mind pedig a’ rabok egy szóval vallák, hogy a’ fönt nevezett elöl járók avval hitegették s csalogatták őket, hogy Magyar Országnak szabadulássáért támodnának föl; a’ rácság is velek tart, Piéró Kapitánnak hét rác kapitánnyal hitek s lelkek nálok volna; se magyarnak, se rácnak jószágát ne bántsák, hanem csak az örményeknek, az uraknak és németeknek jószágát pusztítsák, s elvonják. Semmit se féllenek, Rákóczi is jön és a’ francia is onnan fölül, Budára magyar királt fognak tenni. Egyetlen egy derék ember sincs közötek, mind csak ollanyok [!], kik a’ munkát s dolgott kérülték s otthon élhetetlen volt. Ezzel magamat nagy kegyelmességgében alázatossan ajánlatt maradok

Excellentiádnak

Legérdemetlennebb alázatos szolga/«: Spissics Sándor mp.

Gyula, 16. May 735. [!]

398 Sebestyén János és Vértesi Mihály.

399 Gyulaházai (Szabolcs vm.) születésű, de a Heves vm.-i Nagyréven, majd Debrecenben élő szegénylegény. Zászlótartóként részt vett a felkelésben, de később elmenekült, és társával, a sárréti Nagyrábéról származó Páli! Miskával együtt, 20-25 fős fegyveres bandájuk élén még sokáig rettegésben tartották a Tiszántúlt. Békés, Bihar, Csongrád, Heves stb. vármegye és a Nagykunság fegyveresei hónapokon át sikertelenül próbálkoztak a kézrekerítésükön. Minderre nézve lásd SERES 2003.

161