Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

Függelék

Károlyban, addig talám kellemetesb tudósítást veszek, miért ezt én úgy képzem, hogy igen ijedt ember reláíióján fundálta az békési vice- ispán, úgy az hadnagy. Ezzel Nagyságod édesatyai kegyes gráfiájában töredelmessen ajánlott maradok Nagyságodnak

alííZiítos szolgája, engedelmes fia: Károlyi Ferenc

Surány, 3. Maji 735. [!]

11.

Spissits Sándor hadnagy levele gr. Károlyi Ferenc ezredesnek Arad, 1735. május 4.

(Eredeti. - MOL P 396. KCSL Acta Publ. 15. Acta motus jobagionum. [„Péró ügy, 3.”])

Méltóságos Grófi és Óbester, érdemem fölött Kegyelmes Uram!

Fluszonkilencedig [!] áprilisban Békésről Csatlós János által, melly hértelen s veszedelmes rebellió támadt lészen Békés vármegyébe«, legelsőbe« is Szent Andrásson, kerékre való Tolnai István jobbágyi s emberei által: azúlta nem hogy szűnnék, de naponkint szaporodék a krucság,322 s úgy halluk, hogy Debreczen s Várad védékje is már lángot vetett.323 Békés vármegyébe« most is mindenütt húznak s vonnak, s seregeiket szaporítják; hogy én is a’ compagniámmal edgyütt kruccá ne legyek, még szombaton, úgymint utolsó áprilisba« ide Aradra nagy bajjal retiráltam magamat edgyütt a’ compagniámmal. Bizony, ha ide nem hoztam volna embereimet, talán eddig fele, vagy minden kruccá lett volna, mivel már öt-hat holnaptul fogva katonák, s mégis se fegyverek, se ruhájok, magokébul is már egészlen kiszakadtak, úgy hogy soknak lábbelije sincs. A’ fehér ruhájok is mind Békéssen maradt, mivel a’ kruc nyakunkra jött hertelen, a’ város szekereket nem adott,

322 „Kurucság”; a kruc (krucz) a kuruc szó Erdélyben, ill. néhány környékbeli vármegyében használt tájnyelvi változata volt.

323 Valótlan álhír volt.