Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Csaba Irányítója, a bíró község irányítására mindig választottak egy vezetőt, aki a bírói tisztséget töltötte be. Már az újjátelepítés előtt is élt néhány család Csabán, és egy 1717-es feljegyzés szerint Bánszki György volt Csaba első bírója 1719-ig. Bírót a vagyonosabb jobbágyok közül választottak ki, ezt bizonyítja, hogy Bánszki közel 40 hold szántóval és 18-20 hold kaszálóval rendelkezett, emellett több mint 80 szarvasmarhát tartott. A bírói feladatok közé tartozott a közadók kezelése, ezek kivetését és beszedését a többi községi tisztviselővel együtt végezte. A Csabán elszállásolt katonaságnak járó szolgálatok teljesítése is az ő felügyelete mellett zajlott. A közigazgatási feladatok ellátásában tevékeny szerepet vállalt, nemcsak továbbítania, hanem végre kellett hajtania azokat a rendelkezéseket, amelyek a megyétől vagy a földesúrtól érkeztek. A bírói számadáskönyv pontos vezetése is az egyik legfontosabb feladatának számított, a kiadások és bevételek mellett, ebben tüntették fel a község alkalmazottainak a fizetését is. A nevével ellentétben bíráskodnia inkább csak a kisebb peres ügyekben kellett, ez azt jelentette, hogy legfeljebb 1 forintos bírságot és 25 botütést szabhatott ki büntetésként. A bíró 1918-ig, Békéscsaba városi rangra emeléséig irányította a település életét. Szakái Veronika 84
