Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
Uórosunh erődítménye - az Abrahámffy-hastély z Ábrahámffy nemzetség, mint a város középkori erődjének építtetője is ismert. A „csabai vár" emlékét őrzi a híradások szerint a Kastélyszőlők földrajzi elnevezésünk. A család lakhelyéül is szolgáló erősséget feltételezhetően Ábrahámffy (Ábránfy) Péter építette, mely az oklevelek tanúsága szerint már állt 1521-ben. A kastély pontos helyének meghatározása a szakirodalomban ma is kérdés tárgyát képezi. Jankovich B. Dénes a mai Kastély utca 10. számú ház és az Ábrahámffy (Ábrahámfy) utca közti területre helyezi az egykori erődítményt. Azonban sem ezt, sem a korábbi verziókat egyelőre régészeti anyag nem támasztotta alá. A Munkácsy Mihály Múzeum Régészeti Osztálya - megegyezve a vizsgálandó területek tulajdonosaival - a közeljövőben készül felszíni, nem bolygatásos műszeres vizsgálattal a kastély lehetséges alapjainak felkutatására, és így városunk méltatlanul feledésbe merült erősségének pontos lokalizálására, későbbi feltárás reményében. A három részre szakadó ország pártharcaiban, az 1550-es években azÁbrahámffy-család előbb Szapolyai János, majd annak fia, János Zsigmond oldalára állt. A királyi végvár. Gyula parancsnoka, az ellenfél szervezkedését megakadályozandó 1556-ban ostrom alá vette a csabai kastélyt, és egyes források szerint csellel, illetve ostrommal elfoglalta az erődítményt, majd le is rombolta. Ábrahámffy (Ábránfy) Imre halálát lelte az ostromban, vagyonát elkobozták. Ezt követően új erősség már nem épült a rövidesen török uralom alá kerülő városban. Nagy Balázs 58
