Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
VI. A rendszerváltástól napjainkig
ímblcmatihus rendezuény, hiemell nemzeti értéh ü Csabai Xolbászfesztiudt A z első megnyitó, 1997. október 24-e óta országos figyelem irányul Békéscsabára. Ekkor indult el Csabai Kolbászfesztivál címmel Békéscsaba azóta emblematikussá vált gasztronómiai rendezvénye. Az ötletgazdák célja az volt, hogy a sertéstenyésztés- és feldolgozás, a disznótorok és a kolbászkészítés helyi hagyományait megismertessék, és széles körben népszerűsítsék egy attraktív, szórakoztató és mindenki számára élményt nyújtó több napos program által. A város nagyon hamar a magáénak érezte, hiszen az elmúlt 21 év alatt Békéscsaba neve szinte egybeforrt a kolbászfesztivállal. Nem hiszem, hogy van olyan csabai, aki ne ismerné, és ne kedvelné a rendezvényt. De nem csak a csabaiaknak fontos és érdekes, időközben igen hamar országosan ismert, valóságos turisztikai attrakció lett, melyre sokan ellátogatnak Európa számos országából, és sok ismert ember is megfordult már itt, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban és környékén rendezett fesztiválon. A Csabai Kolbászfesztivál méltán került be a Békés megyei, majd a Magyar Értéktárba, s ezzel kiemelt nemzeti értékké vált. Nem csoda, hiszen a négy napos rendezvényre látogatók száma mára már százezer körüli, így elmondható, hogy Békéscsaba a kolbász fővárosa. Gyúrás, kolbásztöltő versenyek, minőségi programok, családi napok, koncertek, kézműves vásár, kiállítások, hagyományok, gasztronómiai újdonságok, finom itókák, jókedvű tömeg, remek hangulat, népünnepély és kolbász, kolbász, kolbász... Tömören így lehetne jellemezni a Csabai Kolbászfesztivált, ami amellett, hogy jó program, remek
