Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

Xis csabai shanzen - a Gabonamúzeum

A csabaiak csak „Gabona"-ként vagy Gabonamúzeumként ismerik, de hivatalos neve a Csabai Tanya- és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely. A Gyulai úti múzeumi együttes létrehozásának gondolata 1974-re nyúlik vissza. Az elhatározást az indokolta, hogy a jó minőségű búza miatt Békés megye évszázadokon át fontos szerepet játszott a gabonatermesztésben és feldolgozásban.

A Gabonamúzeum létesítményei nem egyszerre, hanem egymást követően jöttek létre. A Gajdács tanya jellegzetesen alföldi, háromosztatú épülete eredeti helyén áll, 1824-ben épült, és az 1888. évi csabai árvíz után színnel, istállóval, hombárral és melléképületekkel bővült. A vert falazatú, döngölt agyag padozatú, szabadkéményes, nádtetős épület és annak berendezése a kisparaszti életformának állít emléket. Felújítására 2016-ban került sor pályázati forrásokból. A szín, a mezőgazdasági fejlődés következtében megjelent új gépek raktározására alkalmas építmény eredetije 1875-ben épült, és Vésztő település mágori határrészén Wenckheim Dénes uradalmán állt. A 19. század közepén épült szélmalom, mellyel 100 tanya gabonájának őrlését végezték 1953-ig, a Makó város határában volt Csókás pusztáról került át a Gabonamúzeum területére 1978-ban. A múzeum létrehozásában kiemelkedő szerepe volt Vasvári Mihálynak és Cs. Szabó Istvánnak. Itt látható Mladonyiczky Béla A mag című szoborkompozíciója és Emil Vitroel nagyváradi képzőművész Bőség című szimbolikus alkotása is.

Az idők folyamán a Gabonamúzeum több fenntartóváltáson ment keresztül. Jelenlegi gazdája, a Munkácsy Mihály Múzeum felvállalta a kiállítóhely területén lévő épületek és tárgyak ütemezés szerinti állagvédelmét, felújí570