Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
A DJunhöcsg Díihály ITÍúzcum természettudományi gyűjteménye U égigsétálva a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi kiállításain eltűnődhetünk, hogy kik vették a fáradságot, hogy összegyűjtsék, és a gyűjteményből megalkossák ezt a panorámát, mely lenyomata vidékünk növény- és állatvilágának. A békéscsabai természettudomány történetének reneszánsza a kezdeti, 1900-as évek eleji, lelkes gyűjtési és adakozási lázat megszakító világháborúk után, 1973-tól indult, mikor is Réthy Zsigmond, belépve a múzeum kötelékébe eltökélte, hogy létrehozza a természettudományi osztályt. Ehhez komoly szaktudású természettudósokat keresett, és nekik köszönhetően 1980-tól megindult a gyűjtés elsősorban Békés megye természetvédelemre alkalmas területein. A botanikai gyűjtemény, Kertész Éva botanikusnak köszönhetően, a semmiből növekedett több mint 8000 tételesre. Ennek része az úgynevezett „régi gyűjtemény" is, amely korai gyűjtők Békés megyei vonatkozású lapjait tartalmazza. Ez vegetáció történeti szempontból hasznos és pótolhatatlan. Kiemelkedő jelentőségű a puhatestűek vázainak gyűjteménye, melyben dr. Kovács Gyula, dr. Domokos Tamás és Deli Tamás jóvoltából, ma már közel 22000 csiga és kagylótétel szerepel. A legértékesebb darabok az újonnan leírt csigafajok típuspéldányai, valamint a kárpáti anyag, amely az egyik legnagyobb kollekció a világon. A '90-es évek elején Zsilinszky Ádám ajándékozása révén a rovartani gyűjtemény is gyarapodott. így jött létre a mai, több tízezer tételes értékes gyűjtemény, amely elsősorban a Békés megyei flórát és faunát tükrözi. Váncsa Klára
