Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
Stratégiai célpont B ékéscsaba számára 1944 őszén átokká vált az addig joggal áldásnak tekintett vasút. A hadiszállítások miatt, különösen a román átállást követő katonai helyzetben stratégiai célponttá vált a vasútállomás. Ennek bombázására szeptember 21-én került sor. Az akkor már régóta szövetségesek kezén lévő Dél-Olaszországból induló bombázócsoportok Szarvas után kettéváltak, egy részük a debreceni állomás felé folytatta az útját. A Békéscsabát ért támadás 10 óra 30 perckor kezdődött, több mint hatszáz bomba találta el a pályaudvart és környékét. Az amerikai légicsapás során az állomás összes épülete megsérült, megsemmisült a víztorony és a mozdonyforgató és számos vagon is, továbbá használhatatlanná váltak a vágányok. Még nagyobb lehetett volna a pusztítás, ha találat éri az aknákat tartalmazó vagonokat, de szerencsére nem így történt. Súlyosan megrongálódott vagy tönkrement hetven épület, más megközelítésben száz lakás vált rommá. Megsemmisült a Kakas Szálló és Erzsébethely 1930-ban átadott katolikus temploma is. A szálló helyén ma park található, a templomot pedig csak 1992-ben építették újjá. A csabai tűzoltóparancsnok 1944. évi jelentése hetvenkilec halottról szólt, később már kilencvenhat áldozatot említenek a források. November 1-jén a már szovjet ellenőrzés alatt lévő város állomását újabb, de már német légitámadás érte, ami a korábbi bombázásnál kisebb károkat okozott. Dr. Szenográdi Péter 522
