Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Békéscsaba díszpolgárai a rcndszcruáltásig

A díszpolgári címet általában azok a személyek nyerhetik el, akik a közösségért cselekedtek, avagy erkölcsi, szellemi példamutatásukkal elnyerték a település háláját és tiszteletét. Éppen ezért a régi idők díszpolgárai önmagukban is történeti források, akik megmutatják az adott időszak városi szellemiségét vagy akár politikai elkötelezettségét.

♦ 1889 szeptemberén Békéscsaba díszpolgárává emelték Kossuth Lajost, az egykori kormányzó-elnököt, ami a kiegyezés után is szunnyadó ellenzéki, egyben hazafias érzelmek tanúságtétele.

♦ 1894-ben Jókai Mór nyeri el ezt az elismerést, az egykori forradalmár, a század ünnepelt hazafias szerzője. Még ebben az évben díszpolgár lett Wekerle Sándor miniszterelnök is.

♦ 1902-ben Wlassics Gyula miniszter és Zsilinszky Mihály államtitkár, a város szülöttei kapták a címet.

♦ 1917-ben Hazai-Sternschuss János orvos-ezredest, a békéscsabai katonai kórház alapítóját választják díszpolgárrá.

♦ 1921-ben gróf Apponyi Albert politikust 75. születésnapja és félévszázados közéleti munkássága alkalmából választják meg.

♦ 1925-ben Búd János politikust, a békéscsabai érdekek képviselőjét avatják díszpolgárrá.

♦ 1940-ben a 2. bécsi döntést követően Teleki Pál miniszterelnököt és Csáky István külügyminisztert választja meg a város díszpolgárává.

♦ 1942-ben Bajczai Beliczey Miklós, a megye egykori főispánja nyeri el a címet.

514