Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Béhészhi bácsi, a csabai csonthouács B ékéscsaba városa már önmagában különleges, de tud­juk, rendkívüli képességű emberek éltek és élnek itt a mai napig. Szerényen végezték, végzik dolgukat, érté­ket, maradandót nyújtva az utókor számára vagy csupán az emlékekben maradt meg rendkívüliségük, különleges képességük. Közülük mutatunk be egy nem mindennapi képességgel rendelkező, rendkívüli csabait, Békészki Mi­hályt. Békészki Mihály a város egyik híressége volt, csoda­doktornak, parasztorvosnak nevezték, aki minden he­lyéből kiugrott végtagot, megrándult inat, ideget, ember­nél, állatnál egyaránt helyre tudott tenni. Minden vidék­nek, minden településnek megvolt régen a maga jól is­mert gyógyító embere, javasasszonya, akikhez helyből és messze vidékekről is jártak a gyógyulni vágyók. így volt ez az 1966-ban elhunyt Békészki bácsival, aki istenadta tehetségének köszönhetően a csabaiak mellett híres em­bereket is sikerrel gyógyított, mint például az Aranycsa­pat tagjait, Bozsik Józsefet, Hidegkúti Nándort vagy az ország evangélikus püspök elnökét, Káldy Zoltánt is. Egy történet szerint a Jaminában lakó Békészki bácsit egy­szer egy libériás szolga kereste fel, és hintóval Szabad- kígyósra vitte, mivel gróf Weinckheimnek lovaglás köz­ben kificamodott a lába. Békészki bácsi őt is meg tudta gyógyítani, és a családi legendárium szerint a bácsi által használt kerékpár e gyógyítás honoráriuma volt. Az volt az érdekes, hogy Békészki bácsinak, - aki köz­tudottan szótlan, mogorva ember volt - nem kellett el­mondani, hogy mi történt, csak azt, hol fáj - kéz, derék, láb, hát, váll - és ő csak a megnyálazott ujjával megke­reste a bajt, és azon nyomban segített a rászorulóknak. 510

Next

/
Thumbnails
Contents