Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Aht tühröt tartott a csabaiahnah: tTJazán Cásztó festőműuész, harlhatúrlsta

m

ázán Lászlót (Békéscsaba, 1899. április 15 - Békéscsaba, 1949. május 16.) a békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnázium tanára, Zvarinyi Lajos indította el az alkotói pályán. A harcokban, majd fogságban megélt első világháború után kezdte meg tanulmányait a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Réti István és Rudnay Gyula voltak a mesterei. Egykori gimnáziumában vállalt tanári állást.

Pályája során csupán egy alkalommal, 1940-ben ismerték el szakmai munkáját, amikor Falusi torreádor című művével kiérdemelte a Műcsarnok tárlatának zsűrijétől a Halmos Izidor-életképdíjat.

A viszonylag kevés művet számláló életmű legfőbb jellemzője az ironikus, groteszk látásmód és a karikírozás szándéka. Mázán nagy műgonddal készült, aprólékosan kivitelezett lapokat alkotott, melyek többségét papír alapú, akvarellel, színes ceruzával és tussal készült munkák teszik ki.

Az ábrázolások tematikája a „csupán mosolyra/akasztótól" a vitriolos megközelítésig terjedő széles skálán mozog, amely a műfaj kifejezésbeli teljességét igazolja. Előbbitől is függ, hogy egy-egy rajz az általánosítás eszközével készült vagy az individuum, az önálló személyiség ismertető jegyeinek kiemelésével. Már a legkorábbi, az 1919-es munkái és még az 1940-es évek végén született képei is beilleszthetők e két évtized magyar karikatúra anyagába, bár a finom részletek kidolgozására törekvő, cizellált megoldások nem tekinthetők általános stílusbeli jellemzőnek.

Gyarmati Gabriella 506