Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Búzűuizsgalatoh nyomában A 19. század végén egyre nagyobb gondot okozott a különféle mezőgazdasági termények hamisítása, ezért a földművelésügyi minisztérium törvényi úton pró­bált gátat vetni ennek, a termények ellenőrzésére pedig vegyészeti vizsgáló állomások létrehozását rendelte el. Az országos kezdeményezést csak néhány évtizeddel később követte helyi eredmény, ugyanis Békéscsabán 1933-ban hozták létre a Magyar Királyi Vegykísérleti Állomást, állami és vármegyei támogatással. Az állo­mást a Kossuth tér és a Széchenyi utca sarkán lévő Pró­féta vendéglőben helyezték el, miután Áchim Mihály tervei alapján átalakították, és állami pénzből felszerel­ték a helyiséget. Az állomás első vezetője Remenár Géza vegyészmér­nök volt, neki is köszönhető, hogy ebben az évben búza­kiállítást rendeztek Csabán, természetesen a szomszé­dos vármegyék részvételével. A kiállításra többszázféle búzát küldtek be, különböző vizsgálatoknak vetették alá, sokat számított az őrlés, a sütési próba, elvégezték a Hankó-féle lisztvizsgálatot, illetve az adott búza termő­földjét is megvizsgálták. Mindezek a vizsgálati eredmé­nyek hozzájárultak ahhoz, hogy a későbbiekben vidéken­ként olyan búzafajtát választottak ki, amely a talaj termé­szetének a legjobban megfelelt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábban megromlott hírű, alföldi, sikérdús búza hírnevét visszaállították. Szakái Veronika 504

Next

/
Thumbnails
Contents