Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Búzűuizsgalatoh nyomában

A 19. század végén egyre nagyobb gondot okozott a különféle mezőgazdasági termények hamisítása, ezért a földművelésügyi minisztérium törvényi úton próbált gátat vetni ennek, a termények ellenőrzésére pedig vegyészeti vizsgáló állomások létrehozását rendelte el.

Az országos kezdeményezést csak néhány évtizeddel később követte helyi eredmény, ugyanis Békéscsabán 1933-ban hozták létre a Magyar Királyi Vegykísérleti Állomást, állami és vármegyei támogatással. Az állomást a Kossuth tér és a Széchenyi utca sarkán lévő Próféta vendéglőben helyezték el, miután Áchim Mihály tervei alapján átalakították, és állami pénzből felszerelték a helyiséget.

Az állomás első vezetője Remenár Géza vegyészmérnök volt, neki is köszönhető, hogy ebben az évben búzakiállítást rendeztek Csabán, természetesen a szomszédos vármegyék részvételével. A kiállításra többszázféle búzát küldtek be, különböző vizsgálatoknak vetették alá, sokat számított az őrlés, a sütési próba, elvégezték a Hankó-féle lisztvizsgálatot, illetve az adott búza termőföldjét is megvizsgálták. Mindezek a vizsgálati eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy a későbbiekben vidékenként olyan búzafajtát választottak ki, amely a talaj természetének a legjobban megfelelt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábban megromlott hírű, alföldi, sikérdús búza hírnevét visszaállították.

Szakái Veronika

504