Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A zscniólisTeuan család A 18. században Csabára telepített szlovákokkal együtt érkezett a „kékfestő és gyolcskereskedő'' foglalkozású zsidó Tevan család. Leszármazottuk a nyomdaalapító Tevan Adolf, akinek az 1900-as évek elején felcseperedő kilenc gyermeke sorban a következő: Gizella, Flóra, Andor, Ferenc, Rezső, Ilona, Erzsébet, Margit és László. Más-más területen tevékenykedtek, de közülük a legnevesebbek a nyomdász Andor, akinek munkásságát külön fejezet méltatja, illetve az ötvösművész Margit, aki a mai napig referencia a kortárs fémművészettel foglalkozó alkotók számára. Margit egyedi szemlélettel és technikával alakította ki művészetét, melyet olyan magas színvonalon űzött, hogy többek között az 1938-as párizsi világkiállításon is díjat nyert. Testvére Rezső, a Bauhaus elveit valló építész munkásságának egy-egy példája a mai napig fellelhető Csabán. Ilona, aki budapesti tanulmányai után a képző- és iparművészet számos területén kipróbálta magát, nem vált jelentős alkotóvá, ám házassága révén neki köszönhető a nagy tehetségű Kolozsváry család művésztagjainak idekerülése. És nem állt meg a tehetségek sora ennél a generációnál, hiszen gyermekeikre örökítették a tálentumot! így a városunkhoz tartozóan beszélünk Margit fiáról, Engel Tevan István grafikus- művészről, Rezső lányáról, Zsófiáról, aki szintén építész lett, és a Kolozsváry fiúkról, Györgyről és Pálról, a grafikusokról. Révész Sándor, Flóra férje, az Auróra Körrel ugyancsak fontos szerepet játszott Csaba kulturális életében. Békéscsaba Pantheonját ők így együtt aranyozzák be. Vári Hajnalka
