Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A csabai Kórház fejlődése A z 1865-ben alapított csabai kórház egészen 1899-ig magánkórházként működött. Ezután rohamos fejlő­désnek indult, és 1902-ben már a kórház bővítéséről tár­gyaltak, viszont a jelentős fejlesztésekre az 1930-as éve­kig várni kellett. 1907-ben nevezték ki a közkórház igazgatójának Re- menár Elek főorvost. Az első világháború után a kórház épülete is felújításra szorult, de csak 1926-ban tudtak hozzáfogni a munkálatokhoz. Erre az évre tehető az is, hogy egy új, teljes, modern röntgen-felszerelést kapott a kórház Remenár Eleknek köszönhetően. Az 1930-as években felvett külföldi kölcsönök segítségével korsze­rűbbé vált a laboratórium, a prosectura (boncterem) és a kórházi konyha is. 1935-ben új sebészeti osztály át­adására került sor, amely az egyik legkorszerűbbnek számított az országban. Szintén ekkor készült el a kór­ház szülészeti osztálya is, ezután már négy osztállyal és több mint 300 ággyal rendelkezett az intézmény, de a fertőző osztály kibővítése is a tervek között szerepelt. Remenár Elek nevéhez új műtéti eljárás bevezetése köthető. Fontosnak tartotta az orvosok, nővérek folya­matos és magas szintű képzését is. Abban az időben rit­kán alkalmaztak női orvosokat, azonban az előítéletek­kel szemben Remenár Elek dr. Koppányi Ida sebészorvos­nak is adott munkát. Szakái Veronika 498

Next

/
Thumbnails
Contents