Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A hommunizmus Csabán 1919-ben 1 rtl 0 november 23-án tartotta első ülését az ápri- XvXP* lis óta „rendezett tanácsú" városi ranggal rendelkező település új képviselő-testülete. Másnap a fővárosban létrejött a KMP, a kommunisták helyi szervezete 1919. január 6-án alakult meg. A Békéscsabát is érintő Vix-jegyzék jelentette a folyamatosan gyengülő kormány bukását. Március 21-én a Kun Béla irányításával egyesülő baloldal átvette a hatalmat a zsugorodó ország élén. A megyében elsőként a békéscsabai színházban ismertették a „Tanácsköztársaság" kezdetét. Az új hatalmat képviselő városi, sőt megyei tanács is létrejött Békéscsabán. Kezdetét vette a pénzintézetek és a nagyobb üzemek „szocializálása". Március 25-én Békéscsabáról „vörös" fegyveresek indultak a gerendási állomásra, hogy az Aradra tartó francia katonákat lefegyverezzék, majd később az antant követelésére elengedték őket. Ezért az akcióért a Forradalmi Kormányzótanácsnak egymillió korona kártérítést kellett fizetnie a francia kormánynak. Április 7-én zajlott a tanácsválasztás, de azt érvénytelenítették, mivel néhány polgári személy is bekerült a vezetésbe. A szőkébb hatalmat nálunk is a Direktórium gyakorolta. Döntésük nyomán 63 tekintélyes polgárt vettek őrizetbe, közülük húsz személyt túszként a Vörös Őrség a pályaudvarra kísért, ahonnan Szolnokra szállították őket. Április 23-án a Direktórium tagjai elmenekültek a közeledő román hadsereg elől, akik ellenállás nélkül 26- án vonultak be a városba. Az elmenekült „vörösök" egy páncélvonattal visszatértek és néhány lövést leadtak a románokra. Az elhurcolt túszok májusban, illetve júniusban térhettek haza. Dr. Szenográdi Péter 482
