Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Csabű ihonihus épülete - a 17}úzeum

O

abán 1899-ben létrejött a Múzeum Egyesület, és célkitűzésének megfelelően gyarapította gyűjteményét, amelyet a Rudolf Főgimnázium termeiben helyeztek el. Ezt a kedvezőtlen állapotot feloldva, egyre sürgősebb feladattá vált egy önálló múzeumi épület. A minisztérium is segítséget nyújtott abban, hogy megvásároljanak vagy felépítsenek egy épületet, végül az utóbbi valósult meg.

Az épület első tervét 1906-ban készítette el Wagner József építész, de időközben az elképzelés bővült azzal a javaslattal, hogy itt kapjon helyet egy közművelődési ház is, ezért új tervet készítettek. Az építkezés költsége elérte a 180 ezer koronát, azonban a megítélt minisztériumi segély csak a töredékét fedezte volna. Végül az állami segély 100 ezer koronára nőtt, emellett pedig kölcsönt vett fel Csaba községe. Az építkezés 1910 őszén vette kezdetét Wagner József vezetése és Ádám Gusztáv, a település mérnökének ellenőrzése mellett, amely közel két évig tartott, de teljes egészében csak 1913 végére készült el. Az épület ünnepélyes felavatására 1914. március 29-én került sor, amelyen a csabai egyházi, hatósági és oktatási képviselők mellett részt vett Kéry Gyula, Békés vármegye főispánja, a 101-es gyalogezredből Papst alezredes és Panwitz őrnagy. A Múzeum-Egyesület nevében Varságh Béla adta át a Közművelődés Házát a község nevében jelenlévő Korosy Lászlónak, Csaba főjegyzőjének. A második világháború után állami, majd megyei irányításba került a múzeum, amely 1951-től viseli Munkácsy Mihály nevét.

Szakái Veronika

470