Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

J\j első póncélszobű

m

agyarországon sokáig - a Habsburg Birodalom részeként - az Osztrák Nemzeti Bank látta el a jegybanki feladatokat, amely 1878-ban változtatta meg a nevét Osztrák-Magyar Bankra. A 20. század elején fokozatosan egyértelművé vált Csaba gazdasági jelentősége, amit az is jól bizonyít, hogy az Osztrák-Magyar Bank Gyula helyett Csabát választotta a megyei fiókintézet székhelyének. Hubert József készítette el az épület tervét, amiben közrejátszott az is, hogy számos vidéki fiókintézet épületét tervezte meg korábban. A mai Dózsa György út és Bartók Béla út sarkán álló épületet 1913-ban építették fel úgy, hogy egy esetleges földrengés sem tenne kárt benne. A rendkívül impozáns, díszes épület minden olyan biztonsági feltétellel rendelkezett, amelyre az átadásakor szükség lehetett. A legértékesebb és egyben legszilárdabb helyisége a páncélszoba, amelynek falait nem lehetett áttörni, hiszen 70 cm vastag betonfalak alkották. Ráadásul a szobába egy Wertheim-ajtón keresztül lehetett csak bejutni, amely 20 cm vastag volt, így a belépéshez komoly fizikai erőre volt szükség. Mindemellett a bank ajtóit szemmel nem látható vészjelzőkkel is ellátták, amelyek a betörések elleni védelmet szolgálták, valamint a fontosabb iratok elhelyezésére Wertheim- szekrényeket, vagyis páncélszekrényeket is elhelyeztek.

A banki épület 9 hónap alatt épült fel, és 1913. június 23-án kezdte meg működését. 1924-től Magyar Nemzeti Bank néven működött tovább, ma a Magyar Államkincstár békéscsabai fiókja található itt.

Szakái Veronika

466