Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A csabai Kossuth-szobor

A

z 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye, amelyről nagyon sok embernek Kossuth Lajos jut az eszébe. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy emlékét országszerte számtalan módon megőrizték, intézmények, utcák és terek viselik a nevét, szobrot emeltek a tiszteletére.

Településünkön is kezdeményezték egy szobor felállítását, és első lépésként 1904-ben megalakult Csaba község képviselő-testületének több tagjából a Kossuth-szobor bizottság. Döntésük értelmében pályázatot írtak ki, amelyben a tervezett szobor kicsinyített másolatát és a pontos költségvetést kérték a szobrászoktól.

Öt pályázó hét pályaműve érkezett be, amelyeket a karácsonyi időszak alatt a lakosság is megtekinthetett. A bizottság döntése értelmében Horvay János pályaművét fogadták el, aki munkássága során több Kossuth-szob- rot készített el. A szobor felállítása kapcsán többen is aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a szobor könnyen elveszhet a Kossuth téren, főleg, hogy maga a tér is két hatalmas templom között helyezkedik el. Emiatt néhá- nyan felvetették, hogy a Petőfi ligetben kellene elhelyezni a szobrot. Maga Horvay is úgy nyilatkozott, hogy ahol nem megfelelő a Kossuth tér a szobor számára, úgy máshol kell felállítani. Végül a szobor avatására 1905-ben került sor a Kossuth téren, és az avatáson Kossuth Ferenc, a politikus fia is megjelent.

Szakái Veronika

438