Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Kirahatoh forgatagában A fejlődés nyilvánvalóan érintette a szolgáltatásokat és ezen belül a kiskereskedelmet is. Az első boltok szorosan kapcsolódtak a vásárokhoz, piacokhoz és kez­detben csak egy részük volt állandóan nyitva működő üz­let. A vásártér fokozatosan a település szélére került és idővel veszített a jelentőségéből. Az árukat elsősorban a nagykereskedelmi hálózatok kínálták eladásra, és a bol­tok egy része is ezekhez kapcsolódott. 1904-re egész bolthálózat épült ki a Fő tér környékén, illetve a Vasút utcában. A Fő téren a Sas Patika mellett több divatárut (elsősorban női ruhákat] kínáló bolt so­rakozott (például a Rosenthal Testvérek, Deutsch Test­vérek, Lőwy Jakab és Társa, Weisz Miksa boltjai], továb­bá üveg- és porcelánkereskedés, mészárszék, írószer­boltként is működő könyvkereskedés, fűszer- és cseme­gekereskedés is helyet kapott a téren. Más boltokban pe­dig dísztárgyakat, képeket, játékokat árusítottak. A Ga­bona (Szabadság] tér sarkán két bolt is vasárukat kínált. A Vasút utcában a Színháztól az állomásig tizennégy je­lentősebb boltot vagy raktárt említenek a források. Árul­tak az utcán ruhát és szöveteket, édességet, bútort, ék­szereket, szőnyeget, virágot, kozmetikumokat. Számos bolt díszes kirakattal invitálta a vevőket. Az egész város­ban több száz kisebb-nagyobb üzlet szolgálta ki a bővü­lő kereskedelmet. Más városokhoz hasonlóan Csabán is jelentős volt a zsidók számaránya a kereskedők körében. Dr. Szenográdi Péter 432

Next

/
Thumbnails
Contents