Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csabai jfltéhoh útja Milánóig A századfordulón számos gyár indult el Csabán, ide sorolható a Werther-féle játékgyár is. Werther Hugó 1899-ben vette át egy bártfai játékgyár irányítását, amelyet néhány év múlva másik városba kívánt áttelepíteni. 1904 elején már folytak a tárgyalások, Csaba községe pedig közel 5000 korona segéllyel támogatta a játékgyár áttelepítését, de jelentős gondot okozott itt a megfelelő munkaerő hiánya. Az év végén azonban már a kor legismertebb New York-i játékgyártója is látogatást tett, majd 1904 novemberében felavatták a Werther Hugó-féle Első csabai fa és machée játékszergyárat. A gyár főleg fa- és machée játékokat, hintalovakat, valamint faragott állatokat, felöltöztetett bábukat, babákat készített. Werther jó kapcsolatokat épített ki, így a gyár gyors felvirágzásnak indult, és 1906-ban már a milánói világkiállításon jelent meg, ezáltal a csabai játékgyár nemzetközi hírnevet szerzett nemcsak a tulajdonosának, hanem Csabának is. Eredeti magyar stílusban készült játékokat mutattak be, a terveket Faragó Ödön, az Iparművészeti iskola tanára készítette. Emellett folyamatos anyagi gondokkal küzdött, amelyek megoldódni látszódtak, hiszen 1907-ben 45 munkása mellett 15 háziiparos is a gyárnak dolgozott. Sőt rövidesen már Magyar Játék- és Műiparáru Gyár Részvény- társaságként működött, amelyet a korabeli sajtó a legnagyobb magyar játékszergyárnak tartott. Sajnos ez a fejlődés nem tartott sokáig, hiszen Werther 1909-es halálát követően, néhány év múlva a gyárat teljesen felszámolták. Szakái Veronika 430
