Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

II. A honfoglalás korától az újratelepítésig

Honfoglalás hori louassír

A

z egykori Mezőgazdasági Szakiskola kertjében levő lelőhely a város nyugati részén van, a vasútállomástól nyugatra. 1944-ben Csallány Dezső régész egy férfi lovassírját tárta fel itt. A lókoponya és a lólábak a halott férfi medencéje fölött voltak a sírban. Mellette néhány nyílcsúcsot és tegezmaradványokat találtak. Ezen kívül több sírt feldúltak az iskola kertjében, melyek egyikéből egy állatfejes karperec került elő. Az anyag a második világháborúban, 1944. szeptember 21-én, Békéscsaba szövetségesek általi bombázása során, a szakiskolával együtt elpusztult.

Mivel 1963-ban MÁV Fűtőház néven újabb leletek kerültek be innen, bizonyos, hogy nem magányos sírról, hanem temetőről van szó. Ekkor újabb sírokból pödrött végű lemezkarperec, egy gömbös végű fülbevaló töredékei, kengyel töredékei, zablakarika, egy rombusz alakú nyílhegy, lókoponya és egy kétélű kard került elő. A leletek alapján egy 10-11. századi magyar temető pusztult el ezen a lelőhelyen.

Az 1944-ben feltárt sírba a ló megnyúzott bőrét, az abban benne hagyott lókoponyát és lábcsontokat tettek a halott medencéjére. A halott hátasa a túlvilágra is elkísérte gazdáját. A lótejből erjesztve kumiszt is készítettek, mely enyhén savanykás, alkoholos ital volt, amit a mai napig ismernek a keleti nomád népek. A lótejet bőrtömlőben, a benne levő gombák segítségével érlelték, így lett kumisz belőle.

Medgyesi Pál

40