Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

II. A honfoglalás korától az újratelepítésig

A megye hialahuldsa

B

ékés megye kialakulása körül sok a bizonytalanság.

Karácsonyi János a megye alapítását I. István idejére teszi. Pauler Gyula szintén ezt az időpontot tartja elfogadhatónak. Hóman Bálint Szent László korát tartja lehetségesnek. Györffy György szerint a megye megszervezését Géza fejedelem (972-997) vagy I. István (1000-1038) végezte el, aki elfoglalta a Csőit nemzetség központját (talán Békés), s oda saját ispánját, Békést ültette. Kristó Gyula szerint viszont a megye kialakítására az első lépések 1030 után történhettek, a végleges megszervezés pedig csak a Vata féle lázadás leverését követően indulhatott meg. Jankovich Dénes azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Békés megyét csak a 13. század legelején szervezik önálló megyévé, addig Zaránddal együtt Bihar része volt.

A források alapján all. század elején a mai Békés megye területén Ajtony és Vata törzsfő nemzetsége osztozott. A megye északi részén Vata családja volt az úr, délen Ajtony. A nagyobbik Gellért legenda szerint Ajtony ellen 1028 körül indul hadjárat Csanád vezetésével, s a terület Ajtony leverésétől kezdve viselte Csanád nevét. Az északi részek urai szintén behódoltak a központi hatalomnak, maga Vata is felvette a keresztény hitet. Még I. István alatt alakul ki Csanád megye, melynek része lehetett a későbbi Békés megye déli területe is. Csanád megyéből szakad ki a 11-12. században Arad megye, s talán Zaránd is. Békés megye másik része Bihar megyéből vált ki a 13. század folyamán.

Medgyesi Pál

38